FIGYELEM! FELKAVARÓ TARTALOM!
 |
| Yoo Young-chul dátum nélküli fotója, egyik annak a kevésnek, ami elérhető az interneten |
A rendőrség számára teljesen érthetetlen volt a Szöulban bekövetkezett erőszakos gyilkosságok hulláma. De a gyilkos, Yoo Young-chul számára mindegyik tökéletesen logikus volt.
Yoo Young-chul neheztelt mind a nőkre, mind a gazdagokra. Így hát beosont a luxusotthonokba és meggyilkolta a gazdagokat. A lakásába pedig szexmunkásokat hívott, akikkel a fürdőszobájában végzett.
Tíz hónapon át sokkolta és hozta zavarba a rendőrséget a sorozatos gyilkosság. Végül aztán nem a nyomozók kapták el, hanem egy masszázsszalon dolgozói, akiket a férfi meg akart gyilkolni.
Yoo Young-chul gyűlölete a nők és a gazdagok iránt
Yoo Young-chul már fiatalon megvetette a gazdagokat. 1970. április 18-án született, és szegénységben nőtt fel Gochang megyében, Dél-Korea egy vidéki részén.
Élt ott a közelben egy gazdag család, akik iránt keserű féltékenységet érzett. A tárgyaláson az ügyészek szerint Yoo kiábrándító „családi és gazdasági környezete” „a gazdagok elleni gyűlöetté” változott.
Fiatal felnőttkorának nagy részét azzal töltötte, hogy priuszokat gyűjtött. 1988-ban és 1991-ben lopásért, 1993-ban betörésért, 1998-ban pedig rablásért, hamisításért és személyazonosság-lopásért ítélték el. 2000-ben egy 15 éves lány megerőszakolásáért börtönbe küldték.
A rácsok mögött gyűlöletkeltő fantáziái tervekké kovácsolódtak. Cikkeket olvasott a koreai sorozatgyilkosról, Jeong Du-yeongról, aki gazdag embereket vett célba, és ő is ugyanezt fontolgatta.
Amikor Yoo felesége, egykori masszázsszalon-dolgozó, elhagyta, fellobban a gyűlölete a nők iránt. Ahogy Yoo később maga fogalmazott:
„A nőknek nem szabadna ribancoknak lenniük, a gazdagoknak pedig tudniuk kell, mit tettek.”
Hogyan vált Dél-Kore egyik legtöbb áldozatot követelő sorozatgyilkosává
Miután Yoo Young-chul 2003 szeptemberében kiszabadult a börtönből, elkezdte kitervelni első gyilkosságát. Fegyvereket vásárolt, az ölést pedig kutyákon gyakorolta. Aztán 2003. szeptember 24-én – 13 nappal a szabadulása után – először csapott le.
Jeong Du-yeonghoz hasonlóan Yoo is a gazdagokkal akart végezni. Elment a szöuli Sinsa-dong előkelő negyedbe, és beosont egy kétszintes házba, amely a 72 éves Lee Deok-su, a Sookmyung Egyetem professzorának és 68 éves feleségének, Lee Eun-oknak a tulajdonában volt. Mielőtt bármelyikük reagálhatott volna, Yoo egy kalapáccsal megtámadta őket – és mindkettőjüket agyonverte.
Innentől kezdve a gyilkosságok felgyorsultak. Októberben ismét támadást indított, megölve egy család három tagját Gugi-dongban. Novemberben Yoo kétszer is ölt – először egy milliomos feleségét támadta meg Samseong-dongban, Gangnam-guban, majd egy gazdag férfit és házvezetőnőjét ölte meg Hyehwa-dongban.
A rendőrség tanácstalan volt. Az áldozatok nem álltak rokonságban egymással, és a gyilkos sem vitte el értéktárgyaikat. Néhány lábnyomon és szemcsés biztonsági kamerafelvételen kívül a nyomozóknak kevés nyomuk volt magáról a gyilkosról.
Eközben Yoo egy másfajta áldozatra kezdett összpontosítani: a szexmunkásokra. A válása óta gyűlölte a nőket – sőt, még a volt felesége megölését is fontolgatta –, de gyűlölete fokozódott, miután a barátnője is elhagyta.
A felesége egy masszázsszalonban, a barátnője pedig egy „telefonszobában*” dolgozott, ami gyakran egyben prostitúciót is jelentett, így az „Esőkabátos gyilkos” azokat a nőket vette célba, akik rájuk emlékeztették. Elkezdte a szöuli masszázsszalonok szexmunkásait a lakására hívogatni.
* A telefonszoba olyan hely volt, ahol a nők telefonon vagy chaten beszélgettek férfiakkal, akik hivatalosan „kötetlen beszélgetésekért" fizettek, a gyakorlatban viszont gyakran prostitúcióba vagy szexuális szolgáltatásba torkollott.
„Mr. Yoo biztosra vette, hogy a gazdagok miatt élt nyomorúságos életet” – magyarázta Huh Joon-young, a szöuli rendőrség vezetője. „Majd miután elvált masszőrnő feleségétől, célpontot váltott, olyan nőket keresett, akiknek ugyanaz a munkájuk.”
Miután Yoo meghívta magához a nőket, lefeküdt velük, majd egy saját készítésű kalapáccsal verte agyon őket.
Miután megcsonkította a testüket, Yoo baltákat, késeket és ollókat használt, hogy 16-18 darabra vágja áldozatait. Letépte az ujjbegyeiket, hogy megnehezítse az azonosítást, és szemeteszsákokba gyömöszölte őket, amelyeket egy hegyen temett el a Bongwon-templom közelében.
Yoo elmondása szerint néha még áldozatai testrészeit is megette. Azt mondta, úgy hitte, hogy ettől „megtisztul a lelke”.
Az „esőkabátos gyilkos” letartóztatása
2004 májusa és júliusa között Yoo Young-chul legalább 11 nőt ölt meg. De haláluk – ellentétben a gazdagok halálával – kevés aggodalmat keltett. Csak a masszázsszalon tulajdonosai tudták, hogy valami nincs rendben.
Ahogy a gyanújuk fokozódott, Yoo végzetes hibát követett el. Az egyik áldozata telefonját használta, hogy felhívjon egy masszázsszalont. A tulajdonos azonnal felismerte a számot, hiszen az egyik eltűnt lányé volt, és értesítette a rendőrséget.
Bár a rendőrség kiküldött egy rendőrt, de az még Yoo megérkezése előtt elment. Amikor a gyilkos belépett a motelbe, ahová a találkozót szervezte, a masszázsszalon alkalmazottai kerítették be.
Miután a rendőrség őrizetbe vette, Yoo Young-Chul, aki „okos embernek” tartotta magát, és azt állította, hogy 140-es IQ-ja van, epilepsziás rohamot színlelt, és tizenkét órára sikerült megszöknie.
Második letartóztatásakor Yoo bevallotta minden bűncselekményét a megdöbbent rendőröknek. Beleegyezett abba is, hogy elvezeti a rendőröket áldozatai holttesteihez. Mivel sárga esőkabátot viselt az expedíció során, a média gyorsan „Esőkabátos gyilkosnak” nevezte el.
Bár Yoo később azt mondta, hogy „sajnálja”, amit tett, azt is mondta, hogy tovább ölne, ha nem kapják el. Még azt is beismerte, hogy véletlenszerűen kiválasztott embereket ölt meg, akik sem szexmunkások, sem nagyon gazdagok nem voltak. Összesen 26 ember megölését vallotta be.
„A média folyton csak azt hangoztatja, mennyi ember megöltem, de számomra ez csak a kezdet volt” – mondta Yoo az első tárgyalásán 2004 szeptemberében. „Nem állt szándékomban leállni.”
Emellett kevés érzelmet mutatott azzal kapcsolatban, amit embertársaival tett. Egy rendőrségnek írt levelében azt írta, hogy a legnagyobb félelmet akkor érezte, amikor a fia felhívta, miközben egy holttestet csonkított meg.
„A legfélelmetesebb pillanat nem az volt, amikor egy fej leesett egy vállfáról” – mondta Yoo. „Hanem amikor a fiam felhívott, hogy megkérdezze, még mindig meg vagyok-e fázva.”
2004 decemberében Yoo Young-chult 20 gyilkosságért ítélték halálra. De mivel Dél-Korea „szigorítja” a kivégzéseket, jelenleg a szöuli fogolytáborban tölti büntetését.
Yoo Young-chul gyilkos sorozatának öröksége
Yoo Young-chul hosszú, erőszakos és változatos gyilkossági sorozata sokkolta a dél-koreaiakat. Gyilkosságait még a 2008-as The Chaser című film is bemutatta, és egy 2021-es Netflix-dokumentumfilm, az Esőkabátos gyilkos: Ragadozó üldözése Koreában.
„Az ilyen típusú eset akkoriban példa nélküli volt Koreában” – magyarázta az egyik rendőrtiszt, aki részt vett Yoo Young-chul gyilkosságainak kivizsgálásában.
Ahogy a dokumentumfilm leírja, Yoo a koreai rendőrség hibái miatt volt képes ilyen sokáig és ennyi embert ölni. A rendőrség szigorúan a saját körzetén belül dolgozott, és ritkán osztott meg információkat más erőkkel. Amikor mégis megosztottak információkat, az csakis a sikeres letartóztatásokról szólt – soha nem a megoldatlan ügyek „kudarcáról”.
Yoo letartóztatását követően a koreai rendőrség hatalmas változásokon ment keresztül a hatékonyság hiányának és a korrupció megszüntetése érdekében.
De azon túl, hogy a rendőrség hibáin csémcsognak, sokan azon tűnődnek, miért lett Yoo egyáltalán gyilkos. Egyesek a koreai pénzügyi válságra hivatkoznak, amely 1998-ban kezdődött.
„A gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények pedig egyre szegényebbek lettek” – magyarázta az egyik rendőrtiszt.
„Azért tettem, hogy megöljem a társadalmat” – állította. „Amikor rájöttem, hogy csak a pénz számít, úgy gondoltam, hogy magam hajtom végre a büntetést.”
A dél-koreai egyenlőtlenség gyakori téma manapság a tévéműsorokban. Mind az Élősködők (2019), mind a Squid Game (2021) a szegények küzdelmeit ábrázolta.
De Yoo Young-chul minden fellengzős állítása ellenére valójában csak a gyengéket vette célba. Napközben támadt rá az idősebb felnőttekre – amikor tudta, hogy otthon lesznek –, máskor a társadalom peremén élő nőket gyilkolt meg. Nem azért ölt, hogy megváltoztassa a világot, hanem indulatból cselekedett.
Ezzel semmi mást nem ért el, mint életeket oltott ki, és életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte magát.
Forrás: ITT
