2024 januárban Lee Geum-yi szerző jelölve lett a Hans Christian Andersen-díjra, valamint Hwang Sok-yong író a International Booker-díjra májusban. A közvélemény érdeklődése a koreai irodalom iránt ezen szerzők eredményei nyomán megugrott. A koreai irodalomi közösségén belül azonban továbbra is találkozhatunk problémákkal, amelyek potenciálisan hátráltatják a globalizációs folyamatot. A Sungkyun Times (SKT) feltárta ezeket az akadályokat és megoldást keresett rájuk.
Egy új címke: K-Irodalom (K-Literature)
A K-irodalom antagonistái
A koreai irodalom növekvő népszerűsége ellenére a rossz infrastruktúra akadályozza sikeres exportját. Elsősorban a fordítás fontosságát, amely a globalizáció első lépése, figyelmen kívül hagyják. 2023 júliusában a kormány megvizsgálta az LTI-t, és feltárt számos meglévő problémát, például a méltányosság hiányát és a rossz üzletvezetést. A tengerentúli kiadók Fordítási és Publikációs Pályázatának esetében például az elbírálásra váró könyveket az utolsó pillanatban, a lektorálás napján adták át, ami akadályozta a lektorálási folyamat pártatlanságát. A hazai kiadók Publikációs Pályázatának során 2021-ben 14 kötetből csak 1 jelent meg. Ezen kívül a koreai irodalom exportjával foglalkozó két szervezet, az MCST és a Korean Publishers Association (KPA) konfliktusa is komoly probléma. A hosszan tartó nézeteltérés 2003-ban kezdődött a könyvek árkötöttségének politikájával kapcsolatban, majd a 2023-as Szöuli Nemzetközi Könyvvásáron fokozódott, ahol publikációkat és szerzői jogokat ismertettek és cseréltek. Miután az MCST 2023-ban beperelte a KPA két tagját a hibás számviteli rendszerük miatt, a kormány bejelentette, hogy a 2024-es Szöuli Nemzetközi Könyvvásárra szánt 670 milliós összeget visszavonja; ebből az összegből gazdálkodott volna a KPA. Emellett az is aggodalomra ad okot, hogy a kulturális és diplomáciai tevékenységekre szánt 550 milliós költségvetést is megvonták, amit Korea a tengerentúli könyvkiállításokra szánt volna; így azonban a jövőbeni rendezvények során fennakadások merülhetnek fel. A konfliktus elhúzódása a 2023 áprilisában Olaszországban megrendezett 61. Bolognai Gyermekkönyvvásár Koreai Pavilonjában is megmutatkozott, mivel a két szervezet külön standot üzemeltetett. A fordítási támogatás hiánya és a szervezetek közötti konfliktusok jelzik az exportkörnyezet jelenlegi hibáit, amelyek hátráltatják a koreai irodalom nemzetközi sikerét.
Nincs egyediség
A K-irodalom exportját befolyásoló közvetlen hibák mellett van néhány alapvető buktató is a koreai irodalom közösségében. Először is, az új szerzők jelenleg csak úgy tudnak debütálni, ha megnyerik az évenkénti tavaszi irodalmi vetélkedőt vagy a folyóirat-társaságok által rendezett irodalmi díjak egyikét. A hivatalos bemutatkozáshoz vezető keskeny út hozzájárul a képzett szerzők kiműveléséhez; az irodalom területén belül azonban közvetve hatalmi játszmát alkot. Például, a művek szerzőinek az olyan díjak, mint a Yi Sang Irodalmi Díj megnyerésének esetében három évre át kell adniuk a szerzői jogokat a kiadónak, ami egyszerűen csak kihasználhatja az újonc írókat. De azzal a problémával is szembesülniük kell, hogy implicite nyomást gyakorolnak rájuk, hogy kövessék a már meglévő trendeket, mivel így könnyebbnek tűnik a debütálás. Következésképpen felszámolják az egyedi stílusokat és témákat, csökkentve az irodalom területének általános sokszínűségét. Ez egy ironikus tendencia, ahogy ezt a koreai irodalom egyik külföldi olvasója elmondta az SKT-nak:
„Különböző műfajokat és stílust vártak el a nevezőktől.”
Ráadásul a koreai kiadói ágazat jelenleg elég instabil az MCST-nek szánt költségvetés 2024-es hirtelen lefaragása miatt. Márciusban csökkentették a támogatásokat, amivel a kiváló tartalmak publikálását akarták élénkíteni; erre eredetileg 1.3 milliárdot szántak. Az ilyen költségvetési megszorítások elkerülhetetlenül destabilizálják a koreai irodalom alapjait, ami tovább akadályozza a sikeres globalizációt.
Boldogan, amíg meg nem...
A fordítási folyamat javítása kell, hogy legyen a legfontosabb prioritás a jelenlegi infrastruktúra megerősítése érdekében. Először is szisztematikus változást kell végrehajtani a Koreai Irodalmi Fordítás Intézményén (KLT). Mivel az eredeti probléma a 2023-as minisztériumi ellenőrzés során került felszínre, szilárd és rendszeres ellenőrzésre van szükség a támogatások igazságos elbírálásához. Ez a monitoring rendszer javítani fogja a nemzetközi és hazai kiadói támogatási programokat, jelentősebb támogatást nyújtva a fordítóiparnak. Továbbá növelni kell azoknak a szakembereknek a számát, akik helyesen tudják közvetíteni az eredeti koreai szöveg szerzőinek szándékait. A fordítónak meg kell tartania a szerző által használt irodalmi technikákat, például a kötőszók kihagyását a rövid mondatok között, vagy az aktív és passzív igeidő keverését egy mondatsorozatban. Ezenkívül a KPA és az MCST közötti konfliktus megoldásához elengedhetetlen a KPA számviteli módszereinek újraértékelése. Mindkét fél érdekeit összhangba kell hozni a bevételek elszámolásának szabványosított módszerével és átláthatósággal. Emellett folyamatos nyomon követésre van szükség ahhoz, hogy a kormány ne éljen vissza a költségvetési megszorításokkal kapcsolatos hatáskörével. A politikai pártoknak és érdekképviseleteknek a napirendek meghatározásával és fórumok szervezésével rendszeresen ellenőrizniük kell a költségvetés változásait és a kapcsolódó problémákat. Hasonlóképpen döntő fontosságúak a koreai irodalom exportkörnyezetének javítására irányuló erőfeszítések.
A hazai pálya revitalizálása
A jelenlegi debütáló rendszerrel kapcsolatban belső innovációra van szükség a koreai irodalom aktív exportjának előmozdítása érdekében. Erre a célra a koreai irodalom számára a meglévő versenyeken túl további csatornák létrehozása is létfontosságú. Lehetőség van például a független irodalmi folyóiratok fellendítésére, ahol a kisebb írók szabadon megoszthatják írásaikat. Egy diák, aki rendszeresen olvassa a Moonhak3 című verses magazint, így nyilatkozott az SKT-nak:
„E magazinok egyik érdeme, hogy kisebb írók ismeretlen, mégis rendkívüli műveit találhatjuk meg.”
Egy másik lehetőség az online írási és publikációs platformok használata új, egyedi és kreatív perspektívák felfedezésére. Ezenkívül a teljes kiadói ágazat helyreállításához elegendő pénzügyi támogatás újjáélesztése szükséges. A hazai piac stabil bázisa további globalizációt ösztönözhet. Mivel azonban a költségvetést már megnyirbálták, az exportot a médiatartalomra való összpontosítással lehetne ösztönözni. A kormány megduplázta a mindenféle K-tartalom szektor beruházását 340 milliárdra. A koreai irodalmi művek narratívái webfilmekké, játékokká és filmekké alakíthatók szellemi tartalomként (IP). Így a jelenlegi koreai irodalmi társadalom sokszínűségének biztosításával a koreai irodalom sikeres globalizációt érhet el.
Koreában számos különböző eseményt terveznek, ahol a külföldi kiadók, ügynökségek és olvasók szabadon cserélhetnek koreai irodalmi műveket, ideértve a 2024. évi Szöuli Nemzetközi Könyvvásárt júniusban és a K-kultúra Fesztivált júliusban. Hosszú távon a koreai irodalom aktuális problémáinak megoldása jelentheti a valódi globalizáció kiindulópontját.
Forrás: ITT
