Ruler: Master Of The Mask
2018. február 18.
Műfaj: történelmi, romantikus, politika
Dátum: 2017
Részek száma: 40 (30 percesek)
Főszerepben: Yoo Seung Ho (Lee Sun), L (Lee Sun), Yoon So Hee (Kim Hwa Goon), Kim So Hyun (Han Ga Eun) és Heo Jun-Ho (Dae-Mok)
Ismertető: Az 1700-as évekbeli Csoszonban a király csupán egy báb, akit a Pyunsoo szervezet irányít. Mikor a király fia, a koronaherceg megszületik, a Pyunsoo megmérgezi, hogy így fenyítse meg a királyt, és vegye rá, hogy a koronaherceg is hódoljon be neki. A király azonban, hogy fiából igazi uralkodó válhasson egy álarc mögé rejti a koronaherceg arcát, hogy senki ne ismerhesse kilétét, és közben ál koronahercegek segítségével téveszti meg a Pyunsoot. Mikor azonban a király meghal, a koronaherceg egy szegény fiú, Lee Sun segítségét kéri, és őt ülteti a trónra maga helyett, ő pedig elmegy, hogy szövetségeseket találjon, és felvehesse a harcot a Pyunsooval, és visszaszerezhesse trónját.
Vélemény: Bitang jó sorozat volt. Nem tagadom, az Infinites Myungsoom miatt kezdtem bele, nagyon szerettem volna látni őt ebben a szerepben. Hamar rájöttem azonban, hogy a sorozat nem csak miatta volt jó, és nem csak miatta vártam tűkön ülve a részeket. Kezdjük is az elejéről.
Az első rész bitang jól indított. Láthattuk a királyt a Pyunsoo bábjává válni, miután a segítségükkel megölték az előző uralkodót. De a "szövetség" ellenére a király szeretett volna valahogy megszabadulni a szervezettől, és a fiát is igyekezett megóvni ettől a sorstól, ezért is rejtette álarc alá az arcát. Lee Sun, a koronaherceg egy naiv, de jószívű fiú volt, aki azt hitte, a rangjával bárkit megmenthet, bármit megtehet. Hamar rájött azonban, hogy ez csak egy szép álom, mikor a számára kedves lány apját miatta gyilkolták meg. A koronaherceg nekem az elejétől kezdve a kedvencem volt, kedves és jószívű férfi, aki miután felismerte a népe szenvedését, segíteni akart rajtuk. Naivitása hamar megváltozott, miután rájött, hogy hiába ő a koronaherceg, és hiába az apja a király, a rangjával nem sokat kezdhet. Imádtam, egyszerűen imádtam a karakterfejlődését. Olyan férfivá vált, aki tökéletes királya lehetett Csoszonnak, mert mindig a nép érdekeit tartotta szem előtt. Emellett hűséges volt azokhoz, akik hűségesek voltak hozzá, és megvédett mindenkit, akit csak tudott.
Aztán ott volt a másik Lee Sun, a szegény fiú, akinek nem volt semmije, egyszerű vízhordó fiú volt. Myungsoo (L) kitett magáért. Egyszerűen imádtam, le a kalappal előtte. Úgy hozta ezt a karaktert, hogy én csak pislogtam, mint boci az új kapura. Ahogy hirtelen király vált belőle, úgy próbált alkalmazkodni a helyzethez. Nem volt más választása, hamis bábkirálynak kellett lennie annak érdekében, hogy túlélje. Ő és a koronaherceg barátokká váltak, és egy ideig Lee Sun segíteni akart neki, hogy visszaszerezze a trónját. Mikor azonban azt hitte, a koronaherceg elárulta őt, egycsapásra megváltozott. Azt hiszem, ennek oka az lehetett, hogy mindennél jobban megrázta az, hogy az utolsó szövetségese és a barátja, a koronaherceg meg akarta ölni. Nem tudhatta, hogy nem így volt, de ez volt az utolsó csepp nála, főleg azok után, hogy a szerelmét is "elvette". Lee
Sun itt szinte kifordult önmagából, magának követelte a trónt, ott tett keresztbe a koronahercegnek, ahol csak tudott.
Myungsoo, fejet hajtok előtted! Istenien csináltad! Megérdemelted azt a díjat, amit kaptál a szereplésedért! Bevallom, iszonyú dühös voltam rá, azért, amit tett, szinte kiabáltam a laptopommal, miközben néztem. Gyűlöltem, hogy végül ilyenné vált, pedig úgy szorítottam, hogy a hatalom ne változtassa meg őt. De végső soron nem a hatalom volt az oka, hanem a csalódása és a fájdalma, és emiatt megértettem, és annyira sajnáltam őt! Gondolhatjátok, mennyire dühös voltam, és hogy bőgtem, az utolsó részben! Mindkét fiút annyira szerettem, hogy szinte nem is tudtam, melyiküknek szurkoljak. Azt akartam, te jó ég, mennyire akartam, hogy Lee Sun megkapja a lányt, akiért annyit harcolt, aki miatt foggal-körömmel ragaszkodott a trónhoz, ami nem az övé volt.
Myungsoo, fejet hajtok előtted! Istenien csináltad! Megérdemelted azt a díjat, amit kaptál a szereplésedért! Bevallom, iszonyú dühös voltam rá, azért, amit tett, szinte kiabáltam a laptopommal, miközben néztem. Gyűlöltem, hogy végül ilyenné vált, pedig úgy szorítottam, hogy a hatalom ne változtassa meg őt. De végső soron nem a hatalom volt az oka, hanem a csalódása és a fájdalma, és emiatt megértettem, és annyira sajnáltam őt! Gondolhatjátok, mennyire dühös voltam, és hogy bőgtem, az utolsó részben! Mindkét fiút annyira szerettem, hogy szinte nem is tudtam, melyiküknek szurkoljak. Azt akartam, te jó ég, mennyire akartam, hogy Lee Sun megkapja a lányt, akiért annyit harcolt, aki miatt foggal-körömmel ragaszkodott a trónhoz, ami nem az övé volt. 
Annyira, de annyira szorítottam érte, miközben tudtam, hogy nem kapja majd meg. De valamit akkor is kapnia kellett volna! Annyi mindenen ment keresztül, annyit veszített, annyit szenvedett, hogy a végén mindent megérdemelt volna. Ő volt az a karakter, aki a legtöbbet veszítette és szenvedett, hisz nézzük csak, hogy az apját felakasztották, a Pyunsoo pipacsméreggel mérgezte, s minden hónapban attól rettegett, hogy meghal, a kishúgát soha nem láthatta, az anyjától elszakították, és a lányt, akit szeretett, őt sem kapta meg. Mégis miféle igazságtalan évben született, hogy ezek után semmi jó nem történt vele? Gyűlölöm a forgatókönyv írókat emiatt.
Ga Eun-t az elején nagyon szerettem. Valahogy nagyon illett a koronaherceghez, a személyiségük is passzolt. Lee Sunt már ott is sajnáltam, hogy a lány egy árva pillantást sem vet rá, észre sem veszi, pedig Lee Sun nagyon szerelmes volt belé. Egyrészt emiatt is vált azzá a szinte őrült, mániákussá, aki magának akarta a trónt: meg akarta adni Ga Eunnek azt, amit szegény fiúként nem tudott. Ga Eun meg természetesen nem értékelte ezt. Bár az elején szerettem a lányt, a végére úgy... ellaposodott. Nem mondom, hogy unszimpivé vált, mert nem, csak egyszerűn ott volt, de minek? Igazából nagyon sokszor hátráltatta a fiúkat, vagy épp miatta kerültek veszélybe. Meg aztán sokszor olyan hisztisen viselkedett, hogy majdnem átpörgettem a részeket... Tehát akármennyire is jó karakternek indult, nagyon elrontották a végére.
Hwa Goon pont az ellenkezője volt. Őt az elején utáltam, csak útban volt, mindig be akart kavarni a szerelmeseinknek. Meg nem értettem azt, hogy öt perc alatt olyan halálosan szerelmes lett a koronahercegbe, hogy bármit megtett érte. Ez a végéig zavart, de hát szemet hunytam felette. Ahogy aztán haladtunk a történetben, úgy szerettem meg őt is. Nagyon csodálkoztam magamon, hogy tényleg megvett magának, de így történt. Tényleg nagyon sokat segített a koronahercegnek, és végül miatta is mérges voltam, de tény, hogy így volt kerek. Azt nem mondom, hogy annyira megszerettem, hogy őt akartam a koronaherceg mellett látni, de tényleg nagyon kedveltem a végére. Képes volt kiállni a nagyapjával szembe, ellentmondani neki, harcolni azért, amit akart. Erős és akaratos volt, és nem adta fel. 
Még két mellékszereplőt is meg szeretnék említeni, akiket én szintén nagyon szerettem: Chung Woon-t és Gon-t. Chung Woon volt a koronaherceg barátja és testőre, Gon pedig Hwa Goon testőre. Gon szerelmes volt Hwa Goon-ba, ezt a vak is láthatta, főleg, ahogy csendesen, de rendíthetetlenül védelmezte a lányt. Igazából mindkét testőr ezt tette a védelmezettjével. De nem csak kötelességből, nem. Chung Woon is szerette a koronaherceget, barátok voltak, Gon pedig szerelmes volt Hwa Goon-ba. Az ő kapcsolatuk is azt a hűséget, barátságot, és törődést mutatta be, ami az ármánykodás mellett annyira eltörpült.
Ez volt az, amit nagyon szerettem a sorozatban: a hűséget. Az egész az ármánykodásra és az árulásra épült, mindenki mindenkit elárult, mindenki mindenkivel szövetkezett. Ám a koronaherceg barátai az utolsó percig hűségesek voltak hozzá, szerették őt, bíztak benne és segítették.
 |
| "Mikor ezt az álarcot viseled, te én vagy. Soha ne hajtsd le a fejed!" |
Az utolsó rész egy érzelmi hullámvasút volt számomra, szerintem tudjátok, miért. Az egész sorozat alatt ezt éreztem, rengeteg szívet tépő jelenet volt, ami könnyeket csalt a szemembe. De minden egyes percét imádtam, a tavalyi év egyik legjobb sorozatát láthattam. Myungsoo miatt kezdtem bele, és végig örömmel figyeltem, ahogy arcpirítóan, szemtelenül jól játszotta a szerepét, de a végére nem csak ő vált kedvenccé, hanem szinte mindenki. Ez a rengeteg jó színész és karakter, és ez a nagyszerű történet tette remekké ezt a sorozatot. Mindenkinek csak ajánlani tudom, akár többször nézősnek is, mert én biztosan meg fogom még nézni.
"Ki az igazi király, és ki a hamis?"
Valentin nap
2018. február 10.
A szerelmesek napjának közeledtével gondoltam hozok nektek egy bejegyzést arról, milyen is a Valentin nap Koreában. Gondolkoztatok már rajta, milyen kulturális különbségek lehetnek az ő és a mi országunk között ezen az ünnepen? Most megtudjátok!
Koreában a Valentin nap szintén Február 14-én van, azonban nem csak ezen az egy napon ünneplik meg a szerelmet, és nem csak ezen az egy napon ajándékozzák meg egymást, hanem szinte minden hónap 14-én! Lássuk is ezeket a napokat!
Február 14 - Piros nap
Ezen a napon fiúk vannak a központban, ugyanis a lányok ajándékozzák meg a fiúkat! Ha egy lány szingli, de kiszemeltje van, akkor ezen a napon csokit ad neki. Az igazán elszánt szerelmes lányok saját készítésű csokoládéval lepik meg a szívüknek kedves fiúkat! Ilyenkor szintén gyakori jelenség a "couple clothes", vagyis a "páros ruhák", mikor a szerelmesek összeöltöznek, és így mutatják ki az egymáshoz tartozásukat.
Március 14 - Fehér nap (화이트 데이)
Ezen a napon a fiúk eldönthetik, hogy viszonozzák-e a korábban kapott csokoládét, vagy sem. Párok esetében persze viszonzott, ilyenkor a fiúk általában nagyobb értékben ajándékozzák meg a lányokat, mint a lány őket. Általában csokit, fehér ruhát, ékszert, fehérneműt szokás adni.
A hoppon maradt lányoknak, akik nem kaptak viszonzást a fiúktól, találták ki a következő napot.
Április 14 - Fekete nap (블랙데이)
Ezen a napon a szingli lányok, akiknek nincs barátjuk, vagy akik nem kaptak viszonzást, azok Jajangmyeon-t (자장면), vagyis fekete tésztát esznek, kimutatva ezzel, hogy ők Valentin napon nem jártak jól. Azonban ez jó nap arra is, hogy a párok egymásra találjanak, hisz ha egy srác azt látja, hogy valaki Jajangmyeon-t eszik mellette, annak tuti nem kell tartania a lány barátjának haragjától.
A szerelmesen azonban nem búsulnak ezen a napon, hisz ilyenkor ők boldog párost alkotnak.
Május 14 - Sárga nap/Rózsa nap
Ezen a napon a párok sárgába öltöznek, és/vagy rózsát adnak egymásnak, ami igencsak megdobja a virágüzletek bevételét. A szinglik sem maradnak le semmiről, ők ilyenkor sárga curry-t esznek.
Június 14 - Csók nap
Ezen a napon a párok sárgába öltöznek, és/vagy rózsát adnak egymásnak, ami igencsak megdobja a virágüzletek bevételét. A szinglik sem maradnak le semmiről, ők ilyenkor sárga curry-t esznek.
Június 14 - Csók nap
Ez a nap a csókolózásra buzdítja a szerelmeseket. Azért is különleges, mert Koreában még mindig nem elfogadott a nyilvános csókolózás, ezen a napon azonban még az idősebbek is elnézőek a nyilvános csókot illetően.
A szerelmesek ünnepei ezzel a nem érnek véget, de ez már egy másik cikk, amit itt olvashattok: Ilyen a szerelem Koreában.
Always ~ Only You
2018. február 3.
Műfaj: melodráma, romantikus
Játékidő: 108 perc
Dátum: 2011
Ismertető: Cheol Min egy nem túl beszédes férfi, aki sötét múlttal rendelkezik. Fiatal korában a box volt az élete, 1999-ben bajnok is lett. Ám miután otthagyta uzsorások végrehajtója lett, s 4 évre börtönbe is került. Most egy parkolóban dolgozik, ahol korábban egy öreg bácsi végezte a munkát, és aki összebarátkozott a közelben élő, vak lánnyal, Jung Hwa-val. A lány, aki főiskolás korában szenvedett baleset folyamán veszítette el a látását azzal múlatta az estéket, hogy a bácsival sorozatokat nézett. Most ugyanezt teszi Cheol Min-nel. A sorozatnézés, és közösen töltött idő közelebb viszi egymáshoz a két főszereplőt, s hamarosan szerelem alakul ki közöttük. Mikor azonban felcsillan a remény, hogy Jung Hwa talán újra láthat, Cheol Min bármit megtesz, hogy megszerezze a pénzt a műtétre. De vajon sikerül jól kijönnie a rossz emberekkel kötött üzletből, vagy végleg elveszítik egymást?
Főszerepben: So Ji-Sub (Cheol Min) és Han Hyu-Joo (Jung Hwa)
Előzetes videó: https://www.youtube.com/watch?v=9P-IU9YHDmE
Online: Youtube
Vélemény: Mostanában csupa jó filmet fogok ki. Ez a film is nagyon-nagyon tetszett. Én nagy romantikus vagyok, bár a melodrámákat nem szeretem annyira, és a sok drámázás sem az én stílusom, de egy jó kis romantika mindig le tud venni a lábamról. És ez a film most pontosan ezt tette.
Cheol Min egy árva srác volt, akit az élet rossz irányba sodort, de ő megmaradt egy jó embernek. Nagyon szerettem őt, ő volt a példa arra, hogy a durva külső érző szívet takar. Nem volt egy beszédes ember, de Jung Hwa-nak megnyílt, ahogy a lány is neki, s magányos emberekből mindketten találtak végre maguknak egy társat.
Cheol Min rengetegszer bebizonyította, hogy a szeretett nőért bármire képes, és néha megszakadt érte a szívem. Nagyon sokat sírtam ezen a filmen, néha olyan helyeken is, ahol más nem tette volna. De ez a srác minden együttérzésem és empátiám előhívta. Igazán tiszteltem és szerettem őt. Tényleg sok mindent feláldozott a lányért, és a végsőkig védelmezte. Annyi, de annyi mindenért sajnáltam, és szerettem őt! Amiért kerülte a lányt, mert úgy gondolta, csalódna benne, amiért nem nézett rá a végén, mert elcsúfult az arca, amiért bűntudatot érzett, mert az a baleset kicsit az ő hibája is volt... Amiért olyan odaadóan szerette és védelmezte Jung Hwa-t.
Jung Hwa előtt le a kalappal. Tudom, a hozzá hasonló emberek iszonyúan erősek, és ő most bebizonyította, hogy csak azért, mert valaki vak még nem jelenti azt, hogy az élete véget ért, és nincs tovább. Egy életvidám lány volt, aki állandóan mosolygott, aki teljesen egyedül is jól megvolt. A végén kicsit haragudtam rá, amiért nem ismerte fel egyből Cheol Min-t, de tudom, hogy nem jogosan, hisz már hogy ismerte volna fel? És itt megint szörnyen éreztem magam Cheol Min miatt, akit nagyon bántott, hogy a lány nem ismerte fel őt. Mivel ő szenvedett, én is szenvedtem vele. A végén aztán megbocsátottam Jung Hwanak, mert minden szépen alakult.
Nagyon tetszettek a boxos jelenetek, jól meg voltak csinálva. Azon a bizonyos fontos boxmeccsen én jobban féltem szerintem, mint Cheol Min. Nagyon drukkoltam neki, és minden ütésnél, amit kapott hangosan felszisszentem. Ami utána történt vele, attól én még mindig sokkos állapotban vagyok, nagyon-nagyon igazságtalannak tartottam, csak ültem, mint egy rakás szerencsétlenség, és azt mondtam, az nem lehet...
Jung Hwa és Cheol Min eszméletlen aranyosak voltak együtt. Minden jelenetet imádtam. Nagyon szép volt, ahogy Cheol Min vele bánt, ahogy védelmezte, és ahogy viszonyult hozzá. Gyönyörűen lett megcsinálva. Az egész film egy hatalmas érzelmi fröccs, hol vigyorogtam örömömben, hol a szememet törölgettem, mert úgy sírtam, hogy nem láttam a képernyőt. Ezt a filmet egészen biztos, hogy újra és újra megfogom nézni. Egyszerűen imádtam.
"Nem megmondtam neked? Amikor kinyitom a szemem a te arcod akarom látni! De miért... miért hagytál ott?" - Jung Hwa
Havi összegző
2018. február 1.
Annyeong!
Nem tudom, mennyire szoktátok figyelni a Fordításaim fülecskében történő változásokat. Így gondoltam, minden hónap végén hozok egy bejegyzést arról, mi történt abban a hónapban a csatornán. :) Eddig 33 videó található fent, januárban pedig 10 új felirat készült el! Lássuk is akkor őket időrendben visszafelé.
GOT7 - If You Do
Seven O'Clock - ECHO
A.C.E - Callin'
Infinite - Man in Love
T-ARA&THE SEE YA&5DOLLS&SPEED - Painkiller
G.NA - I'll Get Lost, You Go Your Way
Infinite - Tell me
VIXX - Error
Boyfriend - Obsession
Boyfriend - Bounce
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)