Because This Is My First Life

Műfaj: dráma, romantikus, vígjáték

Részek száma: 16

Dátum: 2017

Főszerepben: Lee Min-Ki (Nam Se-Hee), Jung So-Min (Yoon Ji-Ho), Esom (Woo Soo-Ji), Park Byung-Eun (Ma Sang-Goo), Kim Ga-Eun (Yang Ho-Rang) és Kim Min-Suk (Sim Won-Seok)

Ismertető: Nam Se-Hee a 30-as éveinek az elején járó férfi és jelentős jelzálogért cserébe saját otthona van. Igaz nem szeretne házasodni. Vele ellentétben Yoon Ji-Ho hasonló korú nő, és csak álmodni mer egy saját lakásról. A pénzügyi gondok miatt feladta a társkeresést. Mi lesz abból ha ők ketten lakótársak lesznek?

Előzetes videó: https://www.youtube.com/watch?v=5ddixz3vhdg

Online: Sorozatbarát, Viki.com

Véleményem: Már nem is emlékszem, hol találtam rá erre a sorozatra... Talán egy Viki-s hirdetést láttam meg, de lehet a facebook dobta elém, nem tudom. Mindenesetre nagyon örülök, hogy elém tévedt ez a vicces, életvidám sorozat. 

Engem már az első részével megvett magának kilóra. Humoros volt, tartalmas, és tudtam, hogy ebből egy nagyon jó kis sorozatot fognak kanyarítani. Igazam is lett. Egész idő alatt egyszer sem éreztem azt, hogy unalmas lenne. Valójában nagyon életszagú sorozatról van szó, ami egyáltalán nem az én műfajom. De a "romantika" (na jó, nevezhetjük ezt egyáltalán így? :D) és a poénok, illetve a karakterek nagyszerűek voltak. Nagyon tetszett, hogy a sorozatban nem kettő, hanem hat főszereplőnk volt. Adott volt Ji-Ho a "fő-főszereplő", és két barátnője, illetve később bejöttek a képbe a fiúk is, így lettek hatan. Jó volt, hogy nem hanyagolták el őket, hanem mindegyikre fordítottak időt, és mindegyikük történetét szépen kidolgozták. Nagyon szerethető karaktereket kaptunk, mindenkinek megvolt a maga problémája, a maga álmai, amivel szerintem minden néző könnyen tudott azonosulni, hisz manapság mi is hasonló problémákkal küzdhetünk. De nem kell megijedni, nem egy tömény életszagú dráma ez. Tele van poénokkal, humorral, aranyos és romantikus jelenetekkel.

És ha már romantikus jelenet, akkor lássuk is a két fő-főszereplőnk kapcsolatát. Mikor az elején meghallottam, miféle szerződést ajánl Se-Hee Ji-Honak, majdnem leestem a székről a nevetésről. Azt gondoltam: na ne már, hogy ilyen tényleg van! Na ne már, hogy ebbe valaki belemegy! És de. Van, és belementek. Én meg csak fogtam a fejem, hogy te jó isten, mi lesz ebből. Hát mondanom se kell, semmi sem volt fenékig tejfel, és semmi sem ment olyan könnyen, mint ahogy azt a kis naiv szereplőink gondolták. De tetszett, hogy miután összeköltöztek, és miután megtörtént az a dolog, amit nem szeretnék elspoilerezni, hátha van, aki még nem látta, utána minden... olyan aranyos volt. Ahogy Ji-Ho és Se-Hee kiismerték egymást, ahogy próbáltak a maguk módján gondoskodni egymásról egyszerűen csak aranyos volt. Szépen vezették le, hogyan is szeretnek egymásba. Itt főleg Se-Hee története volt az érdekes. Szép lassan azért rájöttünk, miért is olyan furcsa őt, mi miatt zárkózott el annyira, és miért nem akar házasodni, vagy úgy egyáltalán miért nem volt senkije. Szomorú történetet kapott ő, és kicsit fájt érte a szívem, de végül is túllépett rajta, úgyhogy én is túlléptem rajta. :D

Az utolsó két részben egy kicsit megijedtem, hiszen a 15. részben még egyáltalán semmi sem volt jó. Féltem attól, hogy össze fogják csapni, és egy kicsit jogos is volt a félelmem. A Ji-ho&Se-Hee szálat értettem, és úgy kellett történnie, ahogy történt. Nem volt nyálas, vagy eltúlozott. Nagyon szépen csinálták meg. Na de Ho-Rang és Won-Seok újraegyesülése nekem túl gyors volt. Tényleg azt éreztem, hogy "na hozzuk össze őket gyorsan, mielőtt letelik az egy óránk". De hát egye fene, mindenben kell lennie fekete foltnak. Emellett viszont egyszerűen imádtam őket. Állandóan veszekedtek, aztán állandóan szakítottak, és persze minden alkalommal "végleg." Ők voltak azok, akik egyszerűen nem tudtak élni egymás nélkül, és akiket "egymásnak teremtett a soros". Nagyon jól kiegészítették egymást, úgy passzoltak egymáshoz, mint a zsák meg a foltja. És minden veszekedésük és megszámlálhatatlan szakításuk mellett is irigyeltem őket. Én is szeretnék egy olyan kapcsolatot, amiben ennyire erős kapocs köt össze minket a barátommal.

Soo-Ji és Sang-Go volt az egyik kedvenc párosom, főleg Sang-Goo miatt. Ő volt a sorozat egyik poénforrása, ő volt az, aki tartotta a lelket a másik két fiúban, ha azok épp válságot éltek meg. De ő maga néha eszméletlen gyerekes viselkedett, amin a néző egyszerűen csak nevetni tudott.

Az elején nem is annyira a történet, mintsem a karakterek fogtak meg.  
Se-Hee egy eszméletlen jó karakter, imádtam őt az elejétől a végéig. Valahol olvastam, hogy azt írták róla "egy kicsit fura". Egy kicsit?! Az nem kifejezés. Nem is tudom, miféle jelzőkkel kellene illetnem őt... Először is karót nyelt. Srácok, ahogy ez a pasi ül az mindent visz. Mint akit szögekre ültettek, de komolyan. Még nézni is kínos, nemhogy egy szobában tartózkodni vele. Ezenkívül semmi humora. Oké, szegény körbe volt véve olyan emberekkel, akiknek szintén elég érdekes humoruk volt, értem én, nem bírta a favicceket. De hát azért na! Nem, nem azt mondom, hogy ez rossz volt, sőt! Iszonyatosan sokat lehetett nevetni rajta. Ráadásul az életfelfogása is annyira... unalmas volt, hogy nem értem, hogy nem savanyodott meg szegény az évek során. Mikor konkrétan kijelentette, hogy "Ebben a házban fogok megöregedni. És a te szobádban fogok meghalni, mert annak a legjobb a szellőzése." hát én nem bírtam abbahagynia  nevetés. Se-Hee az egész életét megtervezte, semmi változást nem akart, örült, hogy minden napja ugyanolyan, és tényleg egy karót nyelt, unalmas, nagyon fura alak volt. És tudjátok, mi a legjobb? Hogy egyáltalán nem változott meg a sorozat végére. Nem ment át nyálas hős szerelmesbe. Csak a gondolkodásmódja változott meg egy egész picit, már más értékeket helyezett előtérbe. És véégre, végre voltak érzelmei. Nagyon sokáig tényleg egy érzéketlen alak volt, aki emiatt sokszor meg is bántotta Ji-Ho-t, persze nem akaratlagosan. De a végére már mosolygott, néha (úgy emlékszem talán kétszer vagy háromszor) sírt is, amit jó volt látni. Röviden és tömeren: imádtam őt. Egy vicces-karót-nyelt karakter volt.

Ji-Ho nekem kicsit érdekes volt. Mikor Se-Hee felajánlotta azt a szerződést, rajta nem csodálkoztam. Belőle simán kinéztem ezt az egészet. Na de, hogy Ji-Ho is belemenjen az már kicsit fura volt. A legelején és az egész sorozatban is hangoztatták, mennyire előnyben részesíti Ji-Ho a szerelmet, főleg, ha házasságról van szó. Ennek ellenére alig vacillált, mielőtt elfogadta volna Se-Hee ajánlatát. Emiatt az egész szerződéses dolog - amellett hogy eszméletlen abszurd és nevetséges volt, amin persze halálra röhögtem magam -, egy kissé hiteltelen lett, mert ellenkezett azzal, amit a a főszereplő Ji-Ho-nk képviselt. De ennek ellenére szerettem őt, aranyos, vidám, mosolygós lány volt. A színésznőt pedig nagyon szeretem, igazán tehetséges, és illett erre a szerepre.

Se-Hee és Ji-Ho családja engem néha nagyon irritált. Egész biztos, hogy kétszer is meggondolnám, mielőtt hozzámennék egy koreai sráchoz, mert nem biztos, hogy kibírnám, amit a családja művel velem. Értem én, tartsuk be a hagyományokat, csináljuk mindent úgy, ahogy mások... de hogy valaki ennyire beleszóljon a magánéletembe, és abba, mit hogyan csináljak, ahogy ezek a szülők tettét az nekem kicsit sok volt. Valahogy a végére sem sikerült megkedvelnem őket, pedig nagyon igyekeztem, kerestem a jó oldalát a dolognak... de nem találtam meg. Furák voltak, maradiak, és irányításmániásak. Mondhatni ők voltak a gonosz karakterek a sorozatban. (Enyhe túlzás).

Ez a sorozat tehát, ahogy a műfaja is mutatja, tele van humoros jelenetekkel, szerethető karakterekkel, és bár nincsenek benne csavarok, legalábbis nem olyan jelentősek, ettől függetlenül egy nagyon jó sorozat, ami fent tartja a nézők figyelmét, és mindenki tűkön ül, hogy megtudja, mi is lesz a hat főszereplőnkkel. Eszméletlen jóra sikerült!