Műfaj: krimi, misztikus, pszichológiai, detektív, BL
Dátum: 2018
Részek száma: 24
Ország: Kína
Főszerepben: Kido Gao (Bai Yutong) és Ji Xiao Bing (Zhan Yao)
Ismertető: A történet a jó és a rossz élet-halál harcáról szól. Egy csapat szembeszáll a sötét erőkkel, eseteik keverednek az illúzióval, a tudománnyal, de néha még a mágiával is. Bai Yutong és Zhan Yao pedig vegyítve a nyers erőt és a pszichológiát mindent megtesznek, hogy felgöngyölítsék az ügyeket.
Trailer: KATT
Online: BL Hunsub oldalán
Véleményem: Hajlamos vagyok arra, hogy egy sorozatot úgy is megszeressek, hogy közben tisztában vagyok a sok, néha nagyon is szembetűnő hibájával. Ezt a sorozatot a végére sikerült csak megszeretnem igazán, a köztes részeknél elég szkeptikus és kritikus voltam; viszont még így is két nap alatt ledaráltam, tehát azért tudott valamit adni ez a 24 rész, a hiányosságok ellenére is.
Kezdjük azzal, hogy az alap koncepció nagyon érdekes volt. Nem a szokványos krimi, abban az értelemben, hogy az egész a pszichológia és a hipnotizálás témája köré épül, aminek nagymestere Zhao Jue Zhan Yao. Engem ez váratlanul ért, mert egy youtubeon fellelhető érdekes fmvn felbuzdulva álltam neki, és a sorozat leírása meglehetősen semmitmondó volt, szóval nagy örömmel vettem tudomásul, hogy végre egy téma, ami érdekel.
Az ügyeket főleg a pszichológiára és a hipnózisra építve oldják meg, ami önmagában lehet nagyon érdekes; de itt már elég hamar sokszor ismételtté vált. A probléma az alap koncepcióval (és egyébként az ügyekkel kapcsolatban is) az volt, hogy felszínes. Nem elég mély, nem elég részletes. Zhan Yao, bár híres és zseni pszichológusnak és profilozónak van beállítva, de már a harmadik ügynél elég nyilvánvaló volt, hogy mindig ugyanazt a sémát emlegeti, és mindig ugyanazzal a módszerrel oldja meg az ügyeket. Nem hangzottak el a szájából új felfedezések, következtetések, és a módszerei sem voltak változatosak; egyetlen dolgot tudott, és azt használta minden ügynél.
És ha már ügyek; elég hamar rájöttem, hogy valószínűleg egyik ügyet sem fogom teljesen megérteni. Röpködtek a nevek, egymást érték a döbbenetesebbnél döbbenetesebb felfedezések, amiket előtte nem alapoztak meg, és bár a cselekmény pörgött, már-már túlságosan. A legtöbb ügynél nem egészen értettem, ki kicsoda, és mi köze az egészhez, hogyan és miért csinálta, amit csinált, és ez nagyon zavart, egészen a végéig.
Az ügyekhez kapcsolódóan fontos beszélni
Zhao Jue-ról. Ő a mi nagy hipnózis gurunk, mindenki ismeri, mindenki tudja, hogy egy zseni, aki álmában is képes téged révületbe ejteni; nem is véletlenül csukták le potom húsz évre. Hamar kiderül minden alkalommal, hogy a pasinak minden ügyhöz van valami köze; csakhogy én a kapcsolatot néha nem egészen tudtam követni. Mindig felmerült a neve, de sosem értettem, hogy mégis hogy kapcsolódhatnak az ügyek hozzá. Mikor már letettem róla, hogy ezt megértsem, arra próbáltam rájönni, hogy mi lehet a szándéka; de ez sem sikerült. Valószínűleg ez is olyan lehet, mint az Untamed volt; ismerned kell a világot, hogy mindent megérts, hiszen ez is egy könyvadaptáció. Nagyon sokszor éreztem magam kihagyva, mintha mindenki tudná, miről van szó, csak én vagyok a kívülálló. Teljesen természetesen lettek behozva olyan nevek, akikről korábban soha nem hallottunk, és úgy beszéltek róluk, mintha mindenkinek tudnia kellene, kik ők. Hiába próbáltam lépést tartani, háromszor visszatekerni, nem mindig értettem, hogy mi történik.
Ehhez az is hozzájárulhat, hogy hiányzott a dramaturgiából a jól kifundált ív, és a mélység. Az ilyen sorozatokban az ügyek általában kapcsolódnak egymáshoz, és valahogyan előreviszik a szereplőket, hogy elérjék a céljaikat, vagy jöjjön valami katarzis. De az ügyek egymástól különállóak voltak, és céltalan volt a történetük; az egyetlen kapcsolat közöttük Zhao Jue volt, de az sem világos, hogy miért és hogyan. A történetnek nem volt eleje, nem volt közepe, és nem volt vége. Nem tudom, honnét indultunk el, és hová érkeztünk meg, amitől hiányérzetem van.
Visszatérve a hipnózisra: mivel ez volt a sorozat fókusza, kicsit jobban kellett volna... fókuszálni rá, értitek. De hasonlóan az ügyekhez, ez sem volt elég mély. Sehol egy szakzsargon (amit ugyan nem értünk laikusként, de kell ahhoz, hogy elhiggyük, hogy itt bizony nagyágyúkkal van dolgunk), sehol a profizmus.
Láttuk, hogyan történik a hipnózis, de nem
értettük. És mivel ez volt a sorozat lényege, ezért erre sokkal jobban oda kellett volna figyelni.
Na és akkor a szereplők, és persze a szerelmi szál, amire mindenki vár. Volt egy csapat különleges nyomozónk, akik nagyon szeretni valóak és jó fejek voltak, de hogy mitől voltak ők és az ügyeik különlegesebbek az átlagnál, azt nem tudom. A legtöbben elég felszínes, két dimenziós karakterek voltak, mindenféle különleges személyiségjegy nélkül, nem tűntek ki semmiben, de héj! Legalább jó fejek voltak.
Bai Yutong volt a csapat vezetője, a nagyágyú, a híres rendőr. Na neki legalább volt személyisége. Ő volt a jó megtestesítője, de végre nem a szélsőséges módon. Mind tudtuk, és láttuk, hogy ő itt a jófiú, de közben nem mosták tisztára, nem tették sérthetetlenné és tévedhetetlenné, és voltak bőven rossz tulajdonságai; vagyis hiteles volt. Megvoltak a maga elvei, amik mellett kiállt, hűséges és megbízható volt: és sokak szerint Zhan Yao lelkiismerete. Na ezt nem egészen értem.
Zhan Yao volt Bai Yutong helyettese, ő volt hívatott megtestesíteni a "rossz zsarut". Ez már csak abból is látszik, hogy Bai Yutong mindig fehérben, Zhan Yao pedig feketében mászkált (klisé igen, de szerintem itt nagyon jól mutatott). Ez a terv valahol félúton elakadhatott, mert a cuki, kiscica arcú srácnak maximum a nézése volt rossz. Nem tudom, mitől akart ő lenni a negatív zsaru, bár értem, hogyan akarták ezt kivitelezni. Zhan Yao nem riadt vissza a hipnotizálástól, és ha ez kellett ahhoz, hogy információt csikarjanak ki valakiből, ő lelkiismeretfurdalás nélkül megtette; amit persze Bai Yutong mélyen ellenzett, és meg is szidta érte Zhan Yaot, hátha az majd rosszul érzi magát tőle. Gondolom ezért mondják azt, hogy Bai Yutong az ő lelkiismerete. Csakhogy ilyenre nagyjából háromszor volt példa, illetve egy alkalommal majdnem lelőtt egy rossz fiút, és Bai Yutong már teljesen el is képedt rajta. Tehát egyrészt ez a szál sem volt kidolgozva, másrészt Zhan Yao szerintem csak kihasználta a tehetségét, de rosszat sosem akart tenni vele, és soha nem is voltak ilyen szándékai. Bai Yutong lépten-nyomon Zhao Jue-hoz hasonlítgatta, ami ha engem kérdeztek dicséret, de a sorozatban ez nyilván bunkóság volt. A lényeg, hogy nem egészen értem, mitől ő a rossz zsaru, de az is igaz, hogy ha nagyon akarná, mindenféle lelkiismeretfurdalás nélkül képes lenne akárkit akármire rávenni.
És akkor a szerelmi szál(ak). Vagyis csak az az egy, ami volt.
Bai Qingtong és
Gongsun. Bai Qingtong Yutong nővére volt, Gongsun pedig a S.C.I patológusa. Nyilván kettejük hetero románca volt hívatott kitölteni azt az űrt, amit a kínai cenzúra miatt Bai Yutong és Zhan Yao, illetve Bai Chi és Zhao Zhen nem tudtak (mert
tuti volt valami Bai Chi és Zhao Zhen között, senki ne próbáljon meggyőzni az ellenkezőjéről! De erről majd később.) Bai Qitong felbukkanásának első két részében rém irritáló és ijesztő nő volt, akitől a falra tudtam volna mászni; de legalább volt személyisége és kiállása. Ezt a személyiséget sikerült teljesen eltörölni, és egy felszínes kis fruskát varázsolni belőle, méghozzá elég hamar. Sok szerepe nem volt azon kívül, hogy jó gyakran lerészegedett, és Gongsunra nyomult. A kapcsolatuk engem szó szerint irritált. Eleve nem szeretem a se veled, se nélküled dolgokat, hát még az olyat, amikor ok nélkül, mondvacsinált problémákon veszekdnek a szereplők, és egyedül azért nem jönnek össze, mert csak. Hadd szenvedjen a néző az utolsó percig. Engem nem tudott lekötni a románcuk, mert nagyon nem volt reális, és kifejezetten irritáló volt nézni, hogy nyilvánvalóan együtt akartak lenni, de szó szerint csinálták maguknak az okokat, amiért veszekedhettek.
Bai Yutong és
Zhan Yao kapcsolata még brománcnak is kevés volt, nem volt köztük túl sok interakció, de hát az ember nem vár mást egy kínai BLtől. Sokáig nekem elég egyoldalúnak is tűnt a dolog. Bai Yutong nyilvánvalóan tűzbe ment volna Zhan Yaoért, de fordítva ebben már nem voltam biztos. A végén Zhan Yaonak voltak jó megnyilvánulásai, amivel éreztette, hogy ő is hasonlóan érez Yutong iránt. Viszont érezelmek szempontjából a sorozat Bai Yutongot emelte ki, míg karakter szempontjából Zhan Yaot, így a dinamika elég labilis volt. Jó páros voltak, ne értsetek félre, de sokszor azt éreztem, hogy Bai Yutong viszonzatlan szerelmes, míg Zhan Yao pedig meg nem értett antihős.
És jöjjön a mellék párosunk, akikért éltem-haltam:
Bai Chi és
Zhao Zhen. Bai Chi Bai Yutong rokona volt (igen, ezt a kapcsolatot sem értettem), Zhao Zhen pedig egy bűvész. Köztük már az első perctől volt kémia, és ők voltak az igazi, lüktető páros; Bai Chi a kis dadogós, félős rendőrgyerek, aki nem hisz a mágiában, Zhao Zhen pedig a tehetséges, magabiztos bűvész, akinek pimaszul tetszik, hogy Bai Chi szélhámosnak tartja őt. Olyan kevés jelenetet kaptak, hogy az felháborító, de azok a jelenetek legalább viccesek, aranyosak és sokatmondóak voltak. Kedvenc párosom volt, és sajnáltam, hogy nagyjából 4 epizódban szerepeltek csak együtt. Azt is megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy Bai Chi időközben Zhao Zhenhez költözött (bár ennek az oka elég hihetetlen és irreális volt), de a készítők ezt is mintegy mellékesen közölték csak.
Zhao Jue volt végig a kedvencem, valahogy engem is sikerült hipnotizálnia. Nem szólt kb. két szót sem, de olyan kiállása volt, hogy szájrágcsálva figyeltem. A pszichológiában és a hipnotizálásban viszont szerintem a képességei ugyanazon a semleges szinten voltak, mint Zhan Yaoé, szóval nem tudom, mitől profibb ő, mint Zhan Yao vagy bárki más, de a színész nagyon eltalálta a titokzatos zseni karakterét, aki bármire képes, és aki mindenben benne van.
Voltak kisebb-nagyobb hullámvölgyek a sorozatban: például patológusok mióta szoktak torkot műteni? Tapasztalatom szerint jobban értenek a holtakhoz, mint az élőkhöz, de a mi Gongsununk multifunkcionális pasi volt, és nagyjából minden orvosi beavatkozást el tudott intézni, amire a fiúknak szüksége volt. A kellékek és az effektek is néhol ingadoztak, volt egy nő, akinek nem túl esztétikus, előremeredő, kiálló fogsora volt, de olyan élesen látszott, hogy mű az egész, hogy az már nevetséges volt. Aztán volt egy rész, ahol Bai Yutongék egy robbanás elől a vízbe vetették magukat, és bár rögtön értük mentek a többiek motorcsónakkal, a srácok elsodródtak valami isten hátamögötti partra, ami olyan esélytelen, minthogy az egerek macskát esznek. Az egésznek csak az volt a funkciója, hogy Bai Yutong szájon át lélegeztethesse Zhan Yaot, ami elég kiábrándító. Zavaros volt a sztori Bai Qingtong körül is, és ezt a szálat a végére sem magyarázták meg; viszont rájöttem, hogy azért maradhatott ennyi elvarratlan szál, mert november 30-án jön a 2. évad, talán abban már elvarrják ezeket.
És végezetül, ami még nagyon zavart az a fordítás. Tele volt elütésekkel, értelmetlen mondatokkal, volt, hogy több soron át helytelenül volt írva ugyanaz a szó. Tudom, nem illik a fordítókat szidni, mert sokan azt vallják, hogy "legalább valaki lefordítja", de ez engem nem érint, angolul is meg tudom nézni, ha nincs más. Én azt vallom, ha valaki már egyszer nekiáll valaminek, azt csinálja rendesen. Inkább várunk egy nappal többet a magyar feliratra, minthogy összecsapott, értelmetlen mondatok hadát kapjuk.
Sikerült nagyon szkeptikusnak és kritikusnak lennem, és biztos fogalmatok sincs, hogy ezek ellenére mégis hogy tetszhetett ez a sorozat. Nos, én sem igazán tudom. Volt benne valami, ami megfogott. Az részek elég pörgősek voltak, nem volt idő unatkozni, az ügyek is érdekesek, és bár a pszichológia része nem volt túl profi, de engem az is lekötött. Voltak aranyos momentumok is (pl. amikor a fiaink majdnem örökbe fogadtak egy kisfiút, hát ott majd lefolytam a székről), és bár nagyon kapkodós és felszínes volt benne sok minden, sikerült elég érdekesre megcsinálni ahhoz, hogy simán ledaráljam két nap alatt. Meg egyébként is, én azokkal a sorozatokkal vagyok a legkritikusabb, és azokról írok a legtöbbet, amik tetszettek, és mivel tetszettek, felidegesít, hogy mégis ennyi hiba van benne.
Sok jó elem is van a sorozatban, és aki már hozzászokott a kínai művekhez, azokat szerintem az sem zavarja, amiket fent leírtam, mert sajnos vagy nem sajnos, ezek az ország más produkcióira is elég jellemzőek. Mindenesetre érdemes neki esélyt adni, szóval hajrá.
Tudja, sok ember fejére esett már alma, de csak Newton fedezte fel a
gravitációs elméletet. Ez a
tehetség!
… néha az életmentéshez ölnünk is kell.
A legironikusabb dolog megölni valakit, hogy másokat megmentsünk.
A világban nincs olyan út, amiről biztosan tudjuk, hogy az a helyes.
Ha az emberek túl tisztán látják az életet, az csak fájdalmat okoz nekik.
A gyűlöletet csak gyűlölettel lehet megoldani.
Ha csak a szemeid használod, akkor sok dolog marad láthatatlan.
Zhan Yao: Tényleg nem tudnám elviselni, ha történne veled valami. Hibáztatsz érte?
