Író: Mo Xiang Tong Xiu
Műfaj: xanxia, danmei, fantasy
Ország: Kína
Fülszöveg:
“Hallottátok? A guberáló mennyei tisztviselő összeszűrte a levet a szellemek birodalmának első számú fejesével!”
Nyolcszáz évvel ezelőtt Xie Lian volt Xianle királyságának koronahercege, az istenek és az emberek dédelgetett kedvence. Nem is volt meglepő, hogy nagyon fiatalon az istenek közé emelkedett. Most, nyolcszáz évvel később Xie Lian harmadszor emelkedik fel az istenek közé, de korábbi bukásai következtében ezúttal mint “három világ bohóca”. Első isteni küldetése során találkozik egy rejtélyes démonnal, aki a szellemek uralkodója, és még a Mennyekben is rettegnek tőle. Xie Liannek azonban sejtelme sincs róla, hogy a szellemkirály már sok-sok ideje figyeli őt.
(A magyar fanfordítók által írt fülszöveget hoztam.)
Értékelésem:
Ez
a kötet a legkevésbé kedvencem, de csak mert még annyira az "ismerkedős,
világbemutatós, könnyű akadályok" részben tartunk.
Xie
Lian legtöbb "küldetésében" az zavar, hogy mindegyik a "sok hűhó
semmiért" vonalon mozog. Xie Lian reeeengeteget utazik, hogy eljusson pl.
a Yujun-hegyre, vagy Banyue-ba, és ezek az utazások tök érdekesek, mindig
társaságban megy, ott van vagy San Lang, vagy Nan Feng és Fu Yao, karakter- és
világépítés szempontjából 10/10. Még az is tök izgalmas, amikor
felderítik az adott ügyet, és kibomolnak a szálak. Minden ilyen ügye felölel
vagy 100-150 oldalt, utazással, nyomozással együtt... mindezt azért, hogy utána
jöjjön egy harmadik fél, aki lezár és elrendez mindent. A Yujun-hegynél ott
volt az az egész cécó a menyasszonynak öltözéssel, a hegyen való kóválygással,
az értelmetlen halálesetekkel és harcokkal. Mindez teljesen felesleges volt,
mert Fu Yaonak elég volt csak visszamennie a Mennybe, hogy segítséget kérjen,
és már jött is General Pei Junior, aki közölte, hogy "jajaj, vágjuk mi a
sztori, majd mi gondoskodunk róla".
Banyue
ugyanez. Xie Lian megint vagy 20 oldalon át utazott, 75 oldalon át ügyet
oldott, majd jött SPOILER most épp Shi Qingxuan SPOILER VÉGE egy harmadik fél, aki 5 oldalban
letartóztatta a tettesünket, majd visszavitte a Mennybe, és megkérte Xie Liant,
hogy maradjon ki a dologból. Ja, igen: minden szart rábíznak Xie Lianre, majd
közlik vele, hogy amúgy maradjon már ki az ügyből. Értem én, hogy ő a
Szemétszedő Isten, de legalább tiszteljük már meg annyival, hogy ne csak a
szemét összeszedéséig legyen beleszólása a dolgokba! Emberem
nagyon nincs megbecsülve, és hagyja magát kihasználni.
Viszont, így harmadszorra újra olvasva a sztorit rájöttem, MXTX mennyi spoilert dobált itt szét az elkövetkezendőkre vonatkozóan. Mint a Szélmester az érdemeket a Mennyben. Az volt ezzel a baj, hogy olyan rohadt hosszú ez a sztori, hogy mire ezek a spoilerek/utalások kibontakoztak a könyvben, már elfelejtettem, hogy valahol korábban meg voltak említve. (Zárójeles megjegyzés, hogy akármennyire is imádom ezt a történetet, rendkívül túlírt. Kellett volna ide egy erőskezű szerkesztő, aki kigyomlálja ezt a susnyást, hogy ne 8 kötet legyen, amit egyébként 5-6-ban is simán el lehet mesélni.)
Ha már ennyit szövegeltem, szövegelek még egyszer ennyit, mert itt van miről beszélni.
Az első egy spoileres "analízis" Nan Fengékről, amit amúgy nem kell magyarázni senkinek, de nekem fontos (ha nem olvastad még a teljes sztorit, ezt ne olvasd el, ugorj a spoiler vége felirathoz!):
SPOILER Nagyon vicces, hogy Nan Feng és Fu Yao úgy tesznek, mint akiket kényszerítettek, hogy segítsenek Xie Liannek (amúgy valószínűleg saját magukra haragszanak, amiért nem tudták megállni, hogy ne vigyázzanak rá :D), de közben valahol nagyon szomorú a veszekedésük. Mindkettő szidja a másikat a teljes történet alatt, amiért cserbenhagyták Xie Liant, egymást túllicitálva harsogják, mekkora áruló a másik, miközben valószínűleg ezzel a saját lelkiismeretüket nyugtatják, vagy próbálják igazolni a döntésüket, vagy a saját hibájukat róják fel maguknak, vagy mindhárom. Amellett, hogy vicces őket civakodni látni, el is keserít. SPOILER VÉGE
A második egy kérdés, amire még lusta voltam rákeresni: Megemlítik ebben a részben, hogy az istenek annál erősebbek, minél több a hívőjük, és ha elfogynak a hívők, az istenek... megszűnnek létezni. Na már most Xie Lian 800+ éves. Mindenki, de főleg ő maga tisztában van azzal, hogy régen nincsenek már hívői. Sosem gondolkodott el azon, hogyan lehetséges, hogy még nem szűnt meg létezni? Vagy ennek a letaszításához, a büntetéséhez és az átokkalodákhoz van köze? Akit letaszítanak és elzárják a spirituális erejét, annak mindegy, mennyi hívője van, akkor is életben marad? Mert kvázi az a büntetése, hogy nem halhat meg? Mert ha nem, akkor Xie Liannek illett volna ezen elgondolkodnia...
A harmadik egy cukiságroham HuaHua felé: a banyue-i "it's dirty" jelenet, amikor nem akarta, hogy Xie Lian a koszos földön járjon... Nem egyszerűen arról volt szó, hogy ő egy Isten, akihez a kosz nem méltó. Akkor is így viselkedett volna, ha Xie Lian átlagember lenne. Ne felejtsük el, Hua Cheng hányszor nézte végig, hogy Xie Liannek a sárban kellett fetrengenie, és hogy ez vajon mit váltott ki belőle.
A negyedik: úgy megszakad a szívem mindig, amikor valaki kedvesen bánik Xie Liannel, mert szegény fiú ilyenkor úgy meghatódik... Annyira fáj érte a szívem, hogy így hiányzik neki a kedvesség, így igényli, de mindenki rosszul bánik vele. :((
És a végére hagytam a kedvencemet: Xie Lian lehet, hogy maga a balszerencse, de mindenki, akire egy kis figyelmet fordított az élete során az vagy valami nagy ember lett, vagy nagy tetteteket hajtott végre. Banyue, Pei Xiu, Feng Xin, Mu Qing, Hua Cheng... Ez nem lehet a véletlen műve. :)
Igen, ez az értékelés inkább egy fangörcshöz hasonlít, de szerintem ez is sokat elmond arról, mennyire csodálatos ez a történet. Most pedig sipirc olvasni!
Kedvenc idézeteim:
If I like you, you could be a beggar and I'd still like you. If I dislike you, you could be the emperor and I'd still dislike you.
„ I know better than anyone where my place is,” Xie Lian replied.
"Then how dare you still stand next to him?! Fu Yao shouted.
„Because…if I stand next to him, the snakes won't come,” Xie Lian answered earnestly.
Fu Yao turned to Nan Feng. „Was there something you wanted to say?”
Nan Feng immediately shook his head. „There is nothing I want to say.”
„… Why don't you guys just say something?” Xie Lian asked.
When the people call you a god, you are a god. If the call you crap, you are crap. You are whatever they say you are.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése