Korea ékkövei

Tanulj koreaiul! I. | Koreai ABC (Hangul)

2018. április 28.
하루만 (haruman): Csak egy nap

Ahogy korábban ígértem, el is készült a Tanulj Koreaiul! rovat, aminek keretében főleg rövid kis nyelvtanulós posztok fognak kiekerülni azok számára, akik szeretnék elsajátítani az alapokat. Ezekhez gyakran fogok oktató anyagokat és videókat is segítségül hívni, amiket vagy koreai nyelvtanárok, vagy anyanyelvűek készítettek, hogy a legpontosabban tudjak elmagyarázni egy anyagrészt.

Az első nyelvtanulós posztban az alapokat fogjuk venni, ez pedig nem más, mint a hangul, vagyis a koreai ABC és a hangok kiejtése. Hiszitek vagy sem, a hangul a legkönnyebb ázsiai abc, egyetlen röpke óra alatt elsajátítható. 

Mielőtt belevágunk jó, ha tudjátok: kezdő nyelvtanulóként semmi baj azzal, ha a romanizálás (latin ABC-re való átírás) egyfajta mankót jelent a hangok azonosításában. Viszont amint tudod, hagyd el! Hosszú távon csak rettenetesen össze fog zavarni a kiejtésnél és a tanulásban.


A hangul hangjelölő írás, és 24 betűből áll. 

21 magánhangzó van:

  • 10 egyelemű magánhangzó
  • 11 diftongus 


19 mássalhangzó van: 

  • 9 laza mássalhangzó.
  • 5 feszes mássalhangzó
  • 5 hehezetes mássalhangzó

A betűk gyököknek hívjuk. Az írás és olvasás mindig balról jobbra, majd fentről lefelé történik. Kis és nagybetűt a hangul nem különböztet meg. (Érdekesség, hogy a diákokat az iskolában nem tanítják meg rá, hogyan kapcsolják össze a betűket, erre mindenki maga jön rá.)

(A betűk beazonosítása után javaslom az egyszerű google fordítót, ahová ha beírjátok ezeket, szépen kiejti nektek (néhány esetben ugyanis egyszerűen nem lehet elmondani, hogy hogyan hangzik az adott hang). Vagy lessétek meg EZT és EZT a videót. Angolul vannak, de miután picit beletekertek, nagyon szépen kiejti nektek a hangokat.)

Mássalhangzók

Laza mássalhangzók:
: g/k (mindkét hangot jelöli)
: n
: d/t 
: r/l
: m
: b/p
: s/sz
: -/ng (- arra utal, hogy lehet néma hangzó is)
: cs/dzs

Hehezetes mássalhangzók:
: csh
: kh
: th
: ph
: h

(ezeket mind úgy ejted ki, hogy az eredeti hang után egy kis h-hangot is mondasz)

Feszes mássalhangzók:
: kk
: tt
: pp
: ss/ssz
: ccs

Magánhangzók

Egyelemű magánhangzók:
: a
: ya
: eo (de az ejtése olyan, mintha félig O-t, félig A-t mondanál)
: yeo (de az ejtése olyan mintha félig YO-t félig YA-t mondanál)
: o (ez tényleg O)
: yo (az ejtése is YO)
: u
: yu
: eu (a kiejtése hasonlít a mi ü betűnkre)
: i



Diftongusok:

: e
: ae (ezt is E-nek, de inkább É-nek ejted)
: ye
: yae (ez inkább 'jé' mint 'je')
: oe
: wa
: wo (ez megint félig A félig O, de itt nagyon, nagyon puhán kell ejteni a W-t.)
: wi
: ui (üi)
: wae (a kiejtés hasonlít a vé-re)
: we


És hogy ne legyen ilyen egyszerű az életünk, van még 11 komplex mássalhangzó is, amit jó, ha az ember legalább felismerés szintjén tud. 2 csoportba tudjuk őket osztani:


  • I. Kezdeti komplex mássalhangzó (8 db)
  • II. Másodlagos komplex mássalhangzó (3 db)


I. Kezdeti Komplex Mássalhangzók

Ezeknél mindig csak az első mássalhangzót ejtjük ki. A második amolyan "néma mássalhangzó".

II. Másodlagos Komplex Mássalhangzók

Ez pont a kezdeti komplex mássalhangzók ellentéte, itt a második hangot ejtjük csak ki.

Elsőre ennyi is lett volna, remélem, sikerült jól összefoglalni a dolgokat! Jó tanulást!



Képek forrása: ITT

Tanulj koreaiul II. | Napok, hetek és napszakok

2018. április 24.
A mai bejegyzés kicsit rendhagyó, ugyanis ma egy kis nyelvtanulással készültem. Gondolom, sokatok szeretne (meg)tanulni koreaiul, ha csak apró dolgokat is. Arra gondoltam, indítanék egy rovatot, amiben egyszerű szavakat írnék le nektek, amiket könnyen meg lehet tanulni. Így a mai első ilyen bejegyzésben a hét napjai, és napszakok elnevezéseit hoztam el nektek. 

Nap - (il)
Hét - (ju)

A hét napjai - 요일 (yoil)

Hétfő - 월요일 (wol-yoil) 
Kedd - 화요일 (hwayoil) 
Szerda - 수요일 (suyoil) 
Csütörtök - 목요일 (mog-yoil) 
Péntek - 금요일 (geum-yoil) 
Szombat - 토요일 (toyoil) 
Vasárnap - 일요일 (il-yoil)

Nem is olyan nehéz igaz? És akkor lássuk, hogy mondjuk azt, hogy "Hétfőn, kedden..."

Hétfőn - 월요일에 (wol-yoil-e)
Kedden - 화요일에 (hwayoil-e)
Szerdán - 수요일에 (suyoil-e)

… És így tovább. Tehát mint látjátok, a napok nevei után csak hozzábiggyesztünk egy (e) hangot. Ilyen egyszerű.

Ha észrevettétek, akkor a napok neveinél egyedül az első szótag változik, míg a második változatlan (요일 - yoil) marad. Érdekesség, hogy az első szótag magának a napnak az elnevezése, nézzétek csak:

(wol) – Hold
(hwa) – tűz
(su) – víz
(mog) – fa
(geum) - arany, vas
(to) - föld, talaj, alap
(il) - Nap

Sőt, ami még érdekesebb, hogy a napok egy-egy bolygóról kapták a nevüket, és a bolygó nevének előtagja + a 요일 (yeoil) kapcsolódik össze. Nem fontos megtanulni, de érdekességnek leírom nektek.

화요일 (hwayoil) - kedd / 화성 (hwaseong) – Mars
수요일 (suyoil) - szerda / 수성 (suseong) Merkúr
목요일 (mog-yoil) - csütörtök / 목성 (mogseong) – Jupiter
금요일 (geum-yoil)péntek / 금성 (geumseong) Vénusz
토요일 (toyoil) - szombat / 토성 (toseong) - Szaturnusz

Ma - 오늘 (oneul)
Holnap - 내일 (naeil)
Holnapután - 모레 (more)
Tegnap - 어제  (eoje)
Tegnapelőtt - 그저께 (geujeokke)
A héten - 주중에 (jujung-e)
A múlt/jövő hét(en) - 지난 / 다음 주  (jinan / da-eum ju)
Hétvégeken - 주말에 (jumal-e)
Mindennap - 매일 (maeil)
Három nap/három hét múlva - 삼일 후 / 삼주 후  (sam-il hu/samju hu) =3
Hétköznap - 평일 (pyeong-il)
Ünnepnap - 휴일 (hyuil)
Munkanap - 근무일  (geunmu-il)


Napszakok - 시간대 (sigandae)

Hajnal - 새벽 (saebyeog)
Reggel - 아침 (achim) 
Délelőtt - 오전 (ojeon) 
Dél - 정오 (jeong-o) 
Délután - 오후 (ohu) 
Este - 저녁 (jeonyeog) 
Éjszaka - (bam) 
Éjfél - 자정 (jajeong) 


És akkor lássuk, a "Mikor?" kérdésre való választ:

Reggel - 아침에 (achim-e)
Délben - 정오에 (jeong-o-e) 
Délután - 오후에 (ohue) 
Este - 저녁에 (jeonyeog-e) 
Éjjel - 밤에 (bam-e)
Korán reggel - 이른 아침에 (ileun achim-e) 
Napközben - 낮에  (naj-e)
Éjfélkor/éjfél után - 자정에 / 자정이후에 (jajeong-e/jajeong-ihue)

Mint látjátok, itt is az  (e) hangot biggyesszük hozzá a szóhoz. Egyszerű, ugye?

Ma este - 오늘 저녁 (oneul jeonyeog) 
Tegnap este - 어제 저녁 (eoje jeonyeog)

Ez a bejegyzés ma ennyi lett volna. Folytatás következik… Következő bejegyzésben: hónapok, évszakok.