Cho Doo-soon, a gyerekmolesztáló, akitől az egész ország rettegett

FIGYELEM! FELKAVARÓ TARTALOM!

2008 december 11-én, Ansan városában, a nyolcéves Kim Na-young iskolába menet eltűnt. Az akkor 56 éves Cho Doo-soon elrabolta a kislányt, és egy templom mosdójában fojtogatta, megverte, majd brutálisan megerőszakolta az akkor nyolc éves kislányt. 

Cho többször pofon vágta, megharapta az arcát, fojtogatta és a víz alá nyomta a fejét, amíg el nem ájult, majd megerőszakolta. Aztán a földön hagyta a kislányt, és elhagyta a helyszínt. Na-youngot a szomszédai találták meg, és kórházba szállították. A belső szervei megsérültek, de túlélte az esetet. Cho bizonyítékot hagyott a helyszínen, és még a lány vére is rajta volt, amikor letartóztatták. Maradandó, traumás sérüléseket okozott a hasban, az alhasban és a medencéjében, amelyek legalább 8 hónapos kezelést igényeltek az áldozaton. 

Cho Doo-soont 12 év börtönre ítélték, így 2020-ban szabadult.

1970-től kezdve a férfi több mint 17 bűncselekményt követett el, amibe a lopáson túl a szexuális bűncselekmény és gyilkosság is beletartozik. Első bűncselekményét 1970-ben követte el, amikor ellopott egy kerékpárt. Fiatal kora és a bűncselekmény csekélysége miatt azonban szemethunytak a bűntett felett. 1972-ben azonban már 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélték egy ifjúsági fogdában, mert pénzt zsarolt ki egy utcai árusból. 1977-ben 8 hónapot kapott egy újabb lopás miatt. 1983-ban, 31 évesen megerőszakolt egy 19 éves nőt, amiért három év börtönbüntetést kapott. A nőnek 30 napos kezelésre volt szüksége a felépüléshez. Szabadulása után többször is pénzbírsággal sújtották különféle erőszakos bűncselekmények miatt, köztük egy bár háziasszonyának bántalmazása miatt. 1995-ben pedig halálra vert egy idős férfit, amiért két év börtönre ítélték és pszichiátriai kezelésre kötelezték. (Azért verte halálra az idős embert, mert az dicsérte az akkori vitatott elnököt, Chun Doo-hwant.)

Cho egyetlen családja a felesége, akinek csak dicsérni tudja a férjét. Cho felesége azt mondta:

"Rizst és köreteket főzött, elvégezte a házimunkát... A férjem ezt csinálja már 20 éve... Sosem voltak dühkitörései és mindig udvarias ember volt."

Az érdekesség kedvéért: Cho a 18 bűncselekményből 11-et a házassága ideje alatt követett el.

A bíróság eredetileg életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki Cho-ra a Kim Na-young ellen elkövetett bűncselekményért. Azonban az ítéletet később 12 évre csökkentették, mivel a bíróság figyelembe vette, hogy Cho ittas állapotban követte el a bűncselekményt, és ez befolyásolta az ítélőképességét. (A legtöbb ittasan elkövetett bűncselekményéről azt mondta: "Nem emlékszem rá.") Ez a döntés óriási felháborodást váltott ki a dél-koreai közvéleményben, sokan túl enyhének tartották a büntetést egy ilyen súlyos bűncselekményért.

2017 és 2020 között több mint 5500 nyilvános petíciót nyújtottak be Cho-val kapcsolatban a Cheong Wa Dae honlapján. A legtöbben sürgették a kormányt, hogy örökre börtönözzék be, vagy fedjék fel a személyes adatait. A 2017 decemberében közzétett petíció, amely azt kérte, hogy Cho soha nem térhessen vissza a társadalomba, több mint 610.000 aláírást gyűjtött össze. Az arcát először 2019 áprilisában fedte fel egy helyi sajtó. Ezt addig nem hozták nyilvánosságra a szexuális bűnözők személyes adatait közlő kormányzati honlapon. Ezt az oldalt egyébként 2010-ben hozták létre, két évvel a bűncselekmény elkövetése után.

Ansan lakosai (ez az a város, ahová Cho visszatér a szabadulása után), több ezer telefonhívást intéztek a városi hivatalhoz. Arra kérték a polgármestert, hogy tiltsa meg a visszatérését, vagy fedje fel lakcímét a környéken élők biztonságának érdekében.

Az áldozat apja levelet küldött Kim Byung-wook törvényhozónak, amelyben felszólította a politikusokat, hogy tegyenek azonnali lépéseket a gyermekerőszakoló börtönben tartására.

"A kormány 11 évvel ezelőtt ígéretet tett arra, hogy Cho véglegesen elszigetelődik a társadalomtól. Remélem, be fogja tartani ezt az ígéretét" – olvasható a levélben.

Nem tartotta.

Cho Doo-soon 2020. december 12-én szabadult a börtönből, miután több mint 300-szor írt a bírónak:

„Nem az beteg szürnyeteg vagyok, aki megerőszakol egy 8 éves kislányt.”

A lakosság tiltakozott amiatt, hogy Cho visszatért Ansanba, ahol a bűncselekményt elkövette, és ahol az áldozat családja is él. A hatóságok fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be, többek között elektronikus nyomkövetőt helyeztek rá, és állandó megfigyelés alatt tartották. Ennek ellenére 2024 márciusában három hónapos börtönbüntetést kapott, mert megszegte a kijárási tilalmat. 

Miért nehéz őt örökre rács mögött tartani?

Mivel az alkotmánytörvény tiltja a kettős büntetést, Cho ellen ezért nem lehet kétszer vádat emelni ugyanazért a bűncselekményért. Az igazságszolgáltatás nem változtathatja meg az ítéletet, és további börtönbüntetést sem szabhat ki. Így tehát a probléma az, hogy a végső ítéletnél kiszabott 12 évet már nem módosíthatják. Bár az ügyészek életfogytiglani börtönbüntetést kértek, a bíróság figyelembe vette, hogy Cho alkohol befolyása alatt állt, amikor elkövette a bűncselekményt.

Tett-e a kormány valamit a büntetésének meghosszabbításáért?

Az Igazságügyi Minisztérium 2010-ben előterjesztett egy törvényjavaslatot, törvényjavaslatot terjesztett elő a biztonsági felügyeletről szóló törvény megalkotásáról, amely kiegészítő intézkedésként szolgál a veszélyes bűnözők túlzottan enyhe büntetésére vonatkozóan. A törvényjavaslat értelmében a hatóságok szabadulásuk után külön intézetben tarthatnak bizonyos volt elítélteket, például gyilkosokat és szexuális bűnözőket.

2014-ben a minisztérium megkísérelte törvénybe iktatni a törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat azonban heves visszhangra talált a Koreai Nemzeti Emberi Jogi Bizottságban (NHRCK). Szerintük az emberi jogok megsértésének minősül egy olyan ember őrizetbe vétele, aki már letöltötte a börtönbüntetését.

A törvényjavaslatot sokan mások is negatívan értékelték, például akiknek eszébe jutott a samchungi átnevelő tábor. Az 1980-ban megnyílt táborban civilek tízezreit tartóztatták le elfogatóparancs nélkül, és szállították az intézménybe, ahol erőszakos bánásmódban részesültek.

Akkor tehát Cho szabad ember lesz?

Nos, szabadon mozoghat, de szigorú próbaidő alatt, beleértve a GPS-képes elektronikus bokaláncot, amelyet hét évig kell viselni. Címét és személyes adatait öt évig nyilvánosságra hozzák egy kormányzati weboldalon.

Cho mellett egy felügyelő is figyeli majd a hét minden napján, 24 órában. A tiszt nem marad vele, de figyelemmel kísérheti a hollétét, és véletlenszerű látogatásokat is tehet az otthonában.

Az eset mély nyomot hagyott a dél-koreai társadalomban. Számos vita indult a büntetőjogi rendszer reformjáról és a szexuális bűncselekmények büntetésének szigorításáról. Az ügy inspirációt nyújtott a 2013-as "Hope" című filmhez is, amely az áldozat történetét dolgozza fel.

Cho Doo-soon esete rávilágított a dél-koreai igazságszolgáltatási rendszer hiányosságaira, és felhívta a figyelmet a szexuális bűncselekmények áldozatainak védelmének fontosságára.

Forrás: ITT és ITT

(Ha támogatnád az oldal sokszínűségének fenntartását, már egy kávé árával hozzájárulhatsz a változatos dél-koreai tartalmakhoz.)

Haneyl Choi, szobrász

Haneyl Choi dél-koreai kortárs szobrász, aki az utóbbi években vált ismertté a koreai és nemzetközi művészeti szcénában. Munkái a queer identitás, a testkép és a társadalmi normák kérdéseit vizsgálják, gyakran provokatív és konceptuális megközelítéssel. Művészete a queer identitás és a kortárs szobrászat határainak feszegetésére összpontosít.

Művészi pályája és témái

Choi szobrai gyakran emberi testrészeket – például kezeket, arcokat – ábrázolnak, és az emberi test sokféleségére, valamint a normatív testkép kritikájára fókuszálnak. A 2022-es „Manner” című kiállításán például olyan szobrokat mutatott be, amelyek a testi eltérések és a társadalmi előítéletek közötti kapcsolatot vizsgálták. A „Tae (태)” című műve a vizuális megjelenés és az identitás közötti finom határokat boncolgatta.

Korábbi kiállításai, mint a „Bulky” (Arario Múzeum, 2021) és a „Siamese” (P21, 2020), a queer testkép és a szexualitás témáit dolgozták fel. A „Siamese” kiállításon például a híres koreai szobrász, Kim Chong Yung munkáit értelmezte újra queer szemszögből, ezzel kihívást intézve a hagyományos művészeti kánonhoz.

Társadalmi szerepvállalás

Choi nyíltan meleg művészként tevékenykedik egy olyan országban, ahol az LMBTQ+ közösség még mindig jelentős társadalmi kihívásokkal néz szembe. Művészetét nemcsak esztétikai, hanem társadalmi és politikai állásfoglalásként is értelmezi, különösen a dél-koreai queer közösség láthatóságának és elfogadásának előmozdítása érdekében. Szerinte a szobrászat lehetőséget ad arra, hogy újraértelmezzük a „queer” fogalmát, és túlmutassunk a hagyományos aktivizmus keretein.

Nemzetközi elismerés

Choi munkái nemcsak Dél-Koreában, hanem nemzetközi szinten is figyelmet kapnak. 2021-ben például az Art Basel Hong Kong művészeti vásáron mutatta be alkotásait, amelyek gyorsan gazdára találtak kínai, japán és indonéz gyűjtők körében. Ugyanebben az évben első intézményi egyéni kiállítását is megrendezte az Arario Múzeumban, amely a meleg testépítés kultúráját helyezte középpontba. Ezen kívül 2024-ben részt vett a Gwangju Biennálén is.

Tanulmányok és háttér

Haneyl Choi 1991-ben született Szöulban. A Szöuli Nemzeti Egyetemen szerzett BFA diplomát szobrászatból, majd a Koreai Nemzeti Művészeti Egyetemen folytatta MFA tanulmányait.

Művészetét ITT tekinthetitek meg.

Forrás: ITT és ITT

(Ha szívesen támogatnád a munkám, akkor ezt az alábbi gombra kattintva megteheted.)

Sasaengek: a jelenség háttere, hatása és a rajongók szerepe

A sasaeng (사생, szó szerint "magánélet") rajongók olyan extrém fanatikusok, akik megszállottan követik a kedvenc hírességeik, főként K-pop idolok életét, gyakran átlépve a magánélet határait. Ez a jelenség több tényezőből ered, amelyek a dél-koreai társadalom, a K-pop ipar és az egyéni pszichológiai motivációk összetett keverékéből fakadnak.

Mitől válik valakiből sasaeng?

1. A K-pop ipar által teremtett idealizált kép

Fan-idol kapcsolat: A K-pop ipar már a kezdetektől fogva erőteljesen épít a rajongók és idolok közötti érzelmi kötődésre. Az idolokat úgy ábrázolják, mintha tökéletes emberek lennének, akik mindig elérhetők és közel állnak a rajongóikhoz. A "közelség" illúziója – például az élő közvetítések, közösségi médiás interakciók vagy személyre szabott üzenetek – miatt a rajongók azt érzik, hogy valódi, személyes kapcsolatuk van az idollal.

Versengő rajongói kultúra: A rajongói kultúra Dél-Koreában rendkívül intenzív. Egyes szakértők szerint a sasaengek a túlzott és versengő rajongói kultúra eredményei, mivel a rajongók extrém módon akarják kimutatni hűségüket és szeretetüket az idolok iránt. Egyes rajongók azért is versenyeznek, hogy ők legyenek a "legnagyobb fanok", ami miatt bizonyos emberek extrém cselekedetekre is képesek.

2. A társadalmi nyomás és szociális dinamika

Közösségi hovatartozás: A K-pop rajongótáborok (fandomok) sokszor szoros közösségeket alkotnak. Egyes rajongók azért válnak sasaengekké, mert ezzel próbálnak kiemelkedni a csoportból vagy elismerést szerezni.

Fiatalok frusztrációi: Sok sasaeng fiatal, akik magányt, csalódottságot vagy frusztrációt élnek meg a saját életükben. Az idolok iránti megszállottság gyakran a valóság elől való menekülést jelentheti számukra.

3. A hírességek "megközelíthetősége"

Geográfiai közelség: Dél-Koreában a hírességek életének bizonyos aspektusai könnyen nyomon követhetők (pl. menedzsmentirodák, tévéállomások vagy forgatási helyszínek). Ez lehetővé teszi a sasaeng rajongóknak, hogy fizikailag is kövessék kedvenceiket.

Információáramlás: Az interneten és a közösségi médián keresztül elérhető információk miatt a rajongók könnyebben hozzáférhetnek az idolok privát adataihoz. Sokszor illegálisan szerzik meg ezeket (pl. telefonszámok, lakcímek).

4. Pszichológiai tényezők

Megszállottság: A sasaeng rajongók viselkedése sok esetben megszállottságból fakad. Ez pszichológiai problémák, például önértékelési gondok, szorongás vagy borderline személyiségzavar jele is lehet. Akinek érzelmi problémáik vannak, azok ezt az űrt a bálvány életének követésével töltik be

Illuzórikus közelség: Egyes sasaeng rajongók úgy érezhetik, hogy az idol "tartozik" nekik a támogatásukért, és ezért jogosnak gondolják, hogy belépjenek az idol magánszférájába.

Elismerés iránti vágy: Sok sasaeng arra törekszik, hogy személyes elismerést kapjon idoljától, és úgy véli, hogy extrém cselekedetek révén emlékezetessé válhat számára.

Korlátozott szabadidős lehetőségek: Egyes szakértők szerint a dél-koreai fiatalok számára kevés a kulturális tevékenységre nyíló lehetőség, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a K-pop iránti rajongás váljon fő hobbijukká, és ezáltal megszállottá váljanak.

5. Gazdasági motiváció

Információk értékesítése: Egyes sasaeng rajongók pénzt keresnek azzal, hogy privát információkat vagy képeket árusítanak más rajongóknak vagy médiumoknak.

Exkluzivitás: Az idolok életéről szóló ritka információkat vagy relikviákat birtokolni sok esetben státuszszimbólum a rajongói körökben.

6. Társadalmi problémák kezelése

Nem megfelelő szabályozás: Bár Dél-Koreában léteznek törvények a hírességek magánéletének védelmére, ezek végrehajtása sok esetben nehézkes, és nem mindig rettenti el a sasaengeket.

A stigma hiánya: Bizonyos rajongói körökben a sasaeng viselkedést nem ítélik el egyértelműen, ami tovább bátoríthatja az ilyen cselekedeteket.

Miért marad fenn ez a jelenség?

A sasaeng-jelenség fennmaradása részben az ipar szerkezetéből és a társadalmi dinamikákból adódik. A K-pop világa továbbra is táplálja a rajongók és az idolok közötti érzelmi kapcsolatot, miközben nem mindig nyújt elegendő védelmet az idolok számára. A rajongói csoportok versengése és a gazdasági haszonszerzés pedig tovább táplálja ezt a viselkedést.

A sasaengek hatása

Amiket a sasaengek extrém cselekedetei okoznak, jelentős hatással vannak az idolokra. A sasaengek által megtámadott idolok reakciója a támadás mértékétől függ. Azok az idolok, akiket megtámadtak félhetnek, dühösek, szoronganak, depressziósak vagy traumatizáltak, mert nem érzik magukat biztonságban, és nincs magánéletük. Emellett alvászavarokat, koncentrációvesztést vagy stressz miatti teljesítménycsökkenést is tapasztalnak. Nem élhetik zavartalanul mindennapjaikat, például nem vásárolhatnak, vagy tölthetnek időt barátokkal és családdal anélkül, hogy a sasaengek figyelnék őket. Emiatt korlátozva érzik magukat, és folyamatosan nyomás alatt állnak. Egyes idolok hírnevét károsíthatják a sasaengek által terjesztett hamis pletykák, rágalmazás vagy becsületsértés.

A sasaengek komoly problémát jelentenek a szórakoztatóiparban. Sok erőfeszítést tettek viselkedésük kezelésére és a bálványok magánéletének védelmére. Az ügynökségek általában fokozott biztonsági intézkedéseket érvényesítenek az idolok védelmében. Egyes ügynökségek még jogi lépéseket is indítanak az illegális vagy zavaró magatartást tanúsító sasaeng rajongók ellen. A Big Hit Entertainment (már Hybe) jogi lépéseket is tett azon sasaengek ellen, akik megsértették a művészeik magánéletét és jogait. Bizonyítékokat gyűjtöttek a jogsértésekről, és átadták az ügyeket a hatóságoknak.

Forrás: ITT és ITT

(Ha szívesen támogatnád a munkám egy kávé árával, akkor ezt az alábbi gombra kattintva megteheted.)

한 (han)

Korea sok nehézséggel megküzdött már; a Japán megszállással, az amerikai imperializmussal, háborúkkal, családtagok elvesztésével az ország kettészakadása miatt, rabszolgasággal. Koreát (legalábbis Dél-Koreát) egészen a közelmúltig sikerült szinte mentesíteni a külső erők irányításától, de ezeknek a borzalmaknak az emlékei még ma is élnek az emberekben, mivel ez a sok szörnyűség mindössze néhány évtizeddel ezelőtt történt.

A koreai emberek a "한" (han) szóval írják le nehézségeiket. A „한” jelentése lefordíthatatlan. A szónak nincs valódi meghatározása, csak olyan definíciók, amelyek leírják a jelentését. A 한 koreai definíciója egyedülálló a koreai nép számára. Mély, feloldatlan szomorúságot, elnyomottságot és a reménykedést egyszerre fejezi ki. A szó a kínai 恨 (Han) karakterből származik, ami haragot, gyűlöletet vagy megbánást jelent. Suh Nam-Dong, egy minjung teológus úgy írja le 한-t, mint

„az elszenvedett igazságtalanságok elleni feloldatlan harag, a tehetetlenség érzése az elemi véletlenekkel szemben, az akut fájdalom a belekben, ami az egész testet vonaglásra és vergődésre készteti, és makacs késztetés, hogy bosszút álljon és helyrehozza a rosszat”

Mások úgy határozzák meg 한-t, mint a bánat és a neheztelés keverékét, de a szomorúságban és a haragban a remény árnyalatai vannak.

A 한 koreai meghatározása a Koreai-félsziget japán megszállásáig nem létezett. Ez a szó a koreai nép közös szenvedésének leírására vált népszerűvé az elnyomás és a megszállás alatt. A lányeg, hogy a 한nem olyasvalami, amit meghatározhatsz, hanem valami, amit érzel. Egy Heather Willoughby által írt tudományos folyóirat idéz Lee Oh-young koreai írótól, a Sírásról című könyv szerzőjétől, amely a koreaiak és a sírás kapcsolatáról beszél.

„A koreaiak sírnak, ha bánatuk van, sírnak, ha éhesek, és sírnak, ha sérelem érte őket. Ha pedig jókedvük van, akkor boldogságukban sírnak... Nem beszélhetünk Koreáról úgy, hogy ne említsük meg a sírást vagy a könnyeket. És nem csak sírunk, de minden hangot sírásnak is hallunk. Minden a „sírni” szóval kezdődött. Bármilyen hangot hallunk, azt automatikusan "sírásnak" nevezzük. Az angol „birds sing” (magyarul: csivitelnek a madarak) szót mi „sírnak a madarak”-ra fordítjuk. Bár a „sing”éneklést jelent, mi sírásként értelmezzük, mert ugyanannak a madárnak a hangja, a nyugatiak számára vidám dal, számunkra azonban szomorú sírás."

한 a szenvedés, bánat, neheztelés és harag, amelyen a koreai nép osztozik. Miután megtalálták a módját, hogyan kezeljék országuk egészének szenvedését, rájöttek arra is, hogyan kezeljék együtt az érzelmeket.

És ha már idáig eljutottatok, itt van néhány hasonló fogalom.

인연 (Inyeon) – Sorsszerű kapcsolat vagy végzet
Az "인연" (inyeon) kifejezés a koreai kultúrában a sorsszerű kapcsolatokat vagy a végzetet jelöli, különösen az emberek közötti kapcsolatokban. A kifejezés buddhista gyökerekkel rendelkezik, és a reinkarnációval is összefügg.

정 (Jeong) – Mély érzelmi kötelék:
A "정" (jeong) egy nehezen lefordítható koreai fogalom, amely mély érzelmi köteléket, ragaszkodást vagy szeretetet jelent. Ez az érzelem különösen fontos a koreai közösségi kapcsolatokban, családban és barátságban.

A "열정페이" (yeoljung-pay) szó szerint szenvedélybért jelent. Ez a koreai munkaerőpiacon arra utal, amikor a munkáltatók alacsony vagy akár minimálbér alatti fizetést kínálnak fiatal munkavállalóknak, azt feltételezve, hogy azok szenvedélye és lelkesedése kompenzálja a nem megfelelő bérezést. 

Forrás: ITT

(Ha szívesen támogatnád a munkámat egy kávé árával, akkor ezt az alábbi gombra kattintva megteheted.)

Kim Sun-Il, a lefejezett misszionárius története

FIGYELEM! FELKAVARÓ TARTALOM!

2004-et írunk. Egy iraki fegyveres csoport, amely feltételezhetően kapcsolatban állt az al-Káidával* lefejezett egy dél-koreai túszt, miután a Szöuli kormány megtagadta katonáinak kivonását Irakból.

al-Káida: egy radikális iszlamista terrorszervezet, amelyet Oszáma bin Láden alapított és vezetett haláláig.

A rutin járőrözést végző amerikai katonák találták meg a 33 éves Kim Sun-Il holttestét Bagdad és Fallúdzsa között, a fővárostól 22 mérföldre nyugatra, dél körül. A katonai tisztviselők azt mondták, hogy Kim holttestén robbanóanyagot helyeztek el, de az nem robbant fel.

A túszdrámát két napig közvetítették a koreai televíziókban, többször is leadva a videót, amit a radikális iraki csoport közzétett. Kim Sun-Il ebben az életéért könyörgött. Egy élő közvetítés a zokogó családját is mutatta, valamint azt, ahogy könyörögnek a 33 éves férfi életéért.

Kim Sun-Il tolmácsként érkezett Irakba egy kereskedelmi vállalat megbízásából, amely az amerikai hadsereggel állt szerződésben. Egy radikális csoport rabolta el, akik "Egyesítés és Szent Háború"-ként hivatkoztak magukra. A csoport követelte, hogy Korea vonja ki 660 fős csapatát az országból, és mondjon le arról is, hogy további 3000 katonát küld Irakba. Korea megtagadta a követelést.

Kim Sun-Il mélyen vallásos keresztény volt, aki hitt a missziós munkában, és beszélt arabul is. Az volt az álma, hogy teológus lesz, és később keresztény hittérítőként fog dolgozni a Közel-Keleten. Amikor Irakba ment, feltett szándéka volt hogy terjessze a hitét.

Több forrás szerint Kimet a munkáltatója és dél-koreai diplomáciai kapcsolatok is figyelmeztették, hogy Irak rendkívül veszélyes hely, különösen a külföldiek számára. Akkoriban az Egyesült Államok vezette iraki háború tombolt, és a térségben aktívak voltak az al-Káida különféle frakciói és más szélsőséges csoportok is.

Kim viszont kitartott amellett, hogy ő képes lesz biztonságban maradni, részben a nyelvtudása és a vallásos hite miatt. 2004 június 23-án fejezték le.

A csoport, aki végzett Kim Sun-Illel később azt nyilatkozta a weboldalán, hogy a férfit vallásos hite miatt ölték meg. (Szerk.: Itt felmerül a kérdés, vajon életben hagyták volna Kim-et, ha Dél-Korea teljesíti Irak követeléseit?)

A magát Tawhid wa al-Jihadnak, azaz Egyesítés és Szent Háborúnak nevező csoport képeket tett közzé a 33 éves fordítóról a lefejezése előtt és után. Az egyik utóbbi képen állítólag Kim feje a földön feküdt.

A csoport a weboldalukon tett közzé egy üzenetet, amiben azt mondták, egy hitetlent öltek meg, aki propagálni próbálta a kereszténységet Irakban, majd hozzátették: 

"Kim teológiát tanult, és arra készül, hogy misszionárius legyen az iszlám világban."

A csoport Kim Sun-Il cégét is megvádolta, hogy kapcsolatban áll a kereszténységgel, mivel a társaság a nyereségének 10%-át misszionáriusi munkákra ajánlotta fel.

Az utolsó videón, amit a csoport közzétett a 33 éves férfi meggyilkolása után, öt csuklyás férfi állt Kim mögött, az egyik felolvasott egy nyilatkozatot, majd a jobb kezével intett. Egy másik fogvatartó ekkor lefejezte Kimet. Azt üzenték Koreának:

"Ezt a te kezed követte el. A hadsereged nem az irakiak kedvéért jött ide, hanem az átkozott Amerika miatt."

Kim Sun-Il halálának hatásai

Tüntetések: A tragédia nagy tömegtüntetéseket váltott ki, ahol több ezren követelték a kormánytól, hogy vonja vissza az iraki csapatok telepítését. A közvélemény megoszlott: egyesek a koreai-amerikai szövetség megtartását támogatták, mások a háború ellenesek voltak.

Kormányzati válság és kritikák: Roh Moo-hyun akkori dél-koreai elnököt és kormányát erős kritikák érték a helyzet kezelése miatt. Sokak szerint a kormány túl lassan és tehetetlenül reagált. Ráadásul Kim halála ellenére a dél-koreai kormány nem vonta vissza a csapatait, sőt, végül 3000 katonát küldött Irakba — ezzel Dél-Korea lett a harmadik legnagyobb nem amerikai kontingens a térségben. A kormány azzal indokolta a döntést, hogy segíteni akarnak az újjáépítésben, nem harci célokra miatt mennek.

Hős vagy áldozat?: Kim Sun-il személyisége és vallásossága miatt sok keresztény közösség mártírként tekintett rá. Mások viszont úgy gondolták, hogy ő inkább egy ártatlan civil volt, aki rossz helyen, rossz időben került egy nagyobb politikai játszma közepébe.

A koreai misszionáriusok helyzete: Az eset rávilágított a dél-koreai misszionáriusok aktív tevékenységére a Közel-Keleten. Később, 2007-ben egy másik drámai emberrablás is történt Afganisztánban, ahol 23 dél-koreai keresztény misszionáriust ejtettek foglyul. Ez tovább erősítette a vitát a vallási térítések veszélyeiről és etikájáról. 

Forrás: ITT, ITT, ITT és ITT

(Ha szereted a tartalmaimat, és szívesen támogatnál egy kávé árával, akkor ezt az alábbi gombra kattintva teheted meg.)