FIGYELEM! FELKAVARÓ TARTALOM!
Cho többször pofon vágta, megharapta az arcát, fojtogatta és a víz alá nyomta a fejét, amíg el nem ájult, majd megerőszakolta. Aztán a földön hagyta a kislányt, és elhagyta a helyszínt. Na-youngot a szomszédai találták meg, és kórházba szállították. A belső szervei megsérültek, de túlélte az esetet. Cho bizonyítékot hagyott a helyszínen, és még a lány vére is rajta volt, amikor letartóztatták. Maradandó, traumás sérüléseket okozott a hasban, az alhasban és a medencéjében, amelyek legalább 8 hónapos kezelést igényeltek az áldozaton.
Cho Doo-soont 12 év börtönre ítélték, így 2020-ban szabadult.
1970-től kezdve a férfi több mint 17 bűncselekményt követett el, amibe a lopáson túl a szexuális bűncselekmény és gyilkosság is beletartozik. Első bűncselekményét 1970-ben követte el, amikor ellopott egy kerékpárt. Fiatal kora és a bűncselekmény csekélysége miatt azonban szemethunytak a bűntett felett. 1972-ben azonban már 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélték egy ifjúsági fogdában, mert pénzt zsarolt ki egy utcai árusból. 1977-ben 8 hónapot kapott egy újabb lopás miatt. 1983-ban, 31 évesen megerőszakolt egy 19 éves nőt, amiért három év börtönbüntetést kapott. A nőnek 30 napos kezelésre volt szüksége a felépüléshez. Szabadulása után többször is pénzbírsággal sújtották különféle erőszakos bűncselekmények miatt, köztük egy bár háziasszonyának bántalmazása miatt. 1995-ben pedig halálra vert egy idős férfit, amiért két év börtönre ítélték és pszichiátriai kezelésre kötelezték. (Azért verte halálra az idős embert, mert az dicsérte az akkori vitatott elnököt, Chun Doo-hwant.)
Cho egyetlen családja a felesége, akinek csak dicsérni tudja a férjét. Cho felesége azt mondta:
"Rizst és köreteket főzött, elvégezte a házimunkát... A férjem ezt csinálja már 20 éve... Sosem voltak dühkitörései és mindig udvarias ember volt."
Az érdekesség kedvéért: Cho a 18 bűncselekményből 11-et a házassága ideje alatt követett el.
A bíróság eredetileg életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki Cho-ra a Kim Na-young ellen elkövetett bűncselekményért. Azonban az ítéletet később 12 évre csökkentették, mivel a bíróság figyelembe vette, hogy Cho ittas állapotban követte el a bűncselekményt, és ez befolyásolta az ítélőképességét. (A legtöbb ittasan elkövetett bűncselekményéről azt mondta: "Nem emlékszem rá.") Ez a döntés óriási felháborodást váltott ki a dél-koreai közvéleményben, sokan túl enyhének tartották a büntetést egy ilyen súlyos bűncselekményért.
2017 és 2020 között több mint 5500 nyilvános petíciót nyújtottak be Cho-val kapcsolatban a Cheong Wa Dae honlapján. A legtöbben sürgették a kormányt, hogy örökre börtönözzék be, vagy fedjék fel a személyes adatait. A 2017 decemberében közzétett petíció, amely azt kérte, hogy Cho soha nem térhessen vissza a társadalomba, több mint 610.000 aláírást gyűjtött össze. Az arcát először 2019 áprilisában fedte fel egy helyi sajtó. Ezt addig nem hozták nyilvánosságra a szexuális bűnözők személyes adatait közlő kormányzati honlapon. Ezt az oldalt egyébként 2010-ben hozták létre, két évvel a bűncselekmény elkövetése után.
Ansan lakosai (ez az a város, ahová Cho visszatér a szabadulása után), több ezer telefonhívást intéztek a városi hivatalhoz. Arra kérték a polgármestert, hogy tiltsa meg a visszatérését, vagy fedje fel lakcímét a környéken élők biztonságának érdekében.
Az áldozat apja levelet küldött Kim Byung-wook törvényhozónak, amelyben felszólította a politikusokat, hogy tegyenek azonnali lépéseket a gyermekerőszakoló börtönben tartására.
"A kormány 11 évvel ezelőtt ígéretet tett arra, hogy Cho véglegesen elszigetelődik a társadalomtól. Remélem, be fogja tartani ezt az ígéretét" – olvasható a levélben.
Nem tartotta.
Cho Doo-soon 2020. december 12-én szabadult a börtönből, miután több mint 300-szor írt a bírónak:
„Nem az beteg szürnyeteg vagyok, aki megerőszakol egy 8 éves kislányt.”
A lakosság tiltakozott amiatt, hogy Cho visszatért Ansanba, ahol a bűncselekményt elkövette, és ahol az áldozat családja is él. A hatóságok fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be, többek között elektronikus nyomkövetőt helyeztek rá, és állandó megfigyelés alatt tartották. Ennek ellenére 2024 márciusában három hónapos börtönbüntetést kapott, mert megszegte a kijárási tilalmat.
Miért nehéz őt örökre rács mögött tartani?
Mivel az alkotmánytörvény tiltja a kettős büntetést, Cho ellen ezért nem lehet kétszer vádat emelni ugyanazért a bűncselekményért. Az igazságszolgáltatás nem változtathatja meg az ítéletet, és további börtönbüntetést sem szabhat ki. Így tehát a probléma az, hogy a végső ítéletnél kiszabott 12 évet már nem módosíthatják. Bár az ügyészek életfogytiglani börtönbüntetést kértek, a bíróság figyelembe vette, hogy Cho alkohol befolyása alatt állt, amikor elkövette a bűncselekményt.
Tett-e a kormány valamit a büntetésének meghosszabbításáért?
Az Igazságügyi Minisztérium 2010-ben előterjesztett egy törvényjavaslatot, törvényjavaslatot terjesztett elő a biztonsági felügyeletről szóló törvény megalkotásáról, amely kiegészítő intézkedésként szolgál a veszélyes bűnözők túlzottan enyhe büntetésére vonatkozóan. A törvényjavaslat értelmében a hatóságok szabadulásuk után külön intézetben tarthatnak bizonyos volt elítélteket, például gyilkosokat és szexuális bűnözőket.
2014-ben a minisztérium megkísérelte törvénybe iktatni a törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat azonban heves visszhangra talált a Koreai Nemzeti Emberi Jogi Bizottságban (NHRCK). Szerintük az emberi jogok megsértésének minősül egy olyan ember őrizetbe vétele, aki már letöltötte a börtönbüntetését.
A törvényjavaslatot sokan mások is negatívan értékelték, például akiknek eszébe jutott a samchungi átnevelő tábor. Az 1980-ban megnyílt táborban civilek tízezreit tartóztatták le elfogatóparancs nélkül, és szállították az intézménybe, ahol erőszakos bánásmódban részesültek.
Akkor tehát Cho szabad ember lesz?
Nos, szabadon mozoghat, de szigorú próbaidő alatt, beleértve a GPS-képes elektronikus bokaláncot, amelyet hét évig kell viselni. Címét és személyes adatait öt évig nyilvánosságra hozzák egy kormányzati weboldalon.
Cho mellett egy felügyelő is figyeli majd a hét minden napján, 24 órában. A tiszt nem marad vele, de figyelemmel kísérheti a hollétét, és véletlenszerű látogatásokat is tehet az otthonában.
Az eset mély nyomot hagyott a dél-koreai társadalomban. Számos vita indult a büntetőjogi rendszer reformjáról és a szexuális bűncselekmények büntetésének szigorításáról. Az ügy inspirációt nyújtott a 2013-as "Hope" című filmhez is, amely az áldozat történetét dolgozza fel.
Cho Doo-soon esete rávilágított a dél-koreai igazságszolgáltatási rendszer hiányosságaira, és felhívta a figyelmet a szexuális bűncselekmények áldozatainak védelmének fontosságára.
(Ha támogatnád az oldal sokszínűségének fenntartását, már egy kávé árával hozzájárulhatsz a változatos dél-koreai tartalmakhoz.)
Nagyon érdekes volt ez a cikk. Remélem, hogy sikerül ezt az embert távol tartani másoktól. :/ Erről egyébként egy amerikai sorozatgyilkos jutott eszembe, akit miután kiengedtek a börtönből, egyik állam se akarta befogadni. Végül a börtön előtt táborozott le és ott is halt meg. A nevére sajnos nem emlékszem.
VálaszTörlésHát, most utánanéztem, de több olyan bűnöző is volt, akikre illik a leírásod. Pl. Raymond L. Finch és Charles Crawford (egyébként mindkettő szexuális bűnelkövető...). Valamelyikükre gondoltál?
Törlés