 |
| Seondeok királynő, Yoo Hwang festménye |
Seondeok királynő (kb. 595~610-647) Silla első uralkodója, és az első női uralkodó Korea történetében. (Silla: a három Koreai Királyság egyike).
Deokman hercegnőként született Jinpyeong király és Maya királynő lányaként, akik Silla, a mai Dél-Korea keleti partján fekvő királyság uralkodói voltak.
A legenda szerint a hercegnő, miután meghallotta, hogy apja a vejére szeretné ruházni a trónt, lehetőséget kért, hogy bizonyítsa, méltó az uralkodásra. Intelligenciája miatt Jinpyeong és tanácsadó végül Seondeokot választották örökösnek.
Néhány férfi azonban nem értett egyet azzal, hogy egy nő örökölje a trónt, és 631-ben puccsot szerveztek, hogy megakadályozzák a koronázást. Az akciót azonban korán leleplezték és elfojtották. A puccsvezetőket kivégezték. Seondeok 632-ben lépett a trónra, és a koreai történelem első ismert női uralkodója lett.
Uralkodóként Seondeok királynő elsődleges aggodalma népének megélhetése volt. Királyi felügyelőket küldött szerte a királyságba, hogy javítsanak az özvegyek, árvák, szegények és idősek ellátásán. Emellett egy egész éves adómentességet hirdetett a parasztok számára, és csökkentette a középosztály adóját. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően a királynő elnyerte a népe támogatását és megerősítette pozícióját a férfiarisztokráciával szemben.
Ezen kívül aktívan bátorította a diákokat és tudósokat, hogy Kínában tanuljanak, ezzel erősítve a kulturális kapcsolatokat. A királynő az irodalom és a művészetek reneszánszát is ösztönözte.
Apjához hasonlóan Seondeok királynőt is vonzotta a buddhizmus. A feljegyzések szerint ő maga is elhivatottan tanulmányozta és bhikkuni, vagyis felszentelt apáca lett.
Uralkodása alatt Silla számos templomot, pagodát és Buddha-szobrot emelt. Seondeok volt a felelős a Punhwang és Yongmyo templomok befejezéséért is, amivel elősegítse a buddhizmus terjedését Koreában. Ő felügyelte a Cheomseongdae csillagászati obszervatórium építését Gyeongjuban, amivel segítette az akkori gazdák munkáját. A mai napig a Cheomseongdae Ázsia legrégebbi fennmaradt obszervatóriuma.
Amikor Seondeok trónra lépett, Silla a Három Királyságbeli riválisait igyekezett meghódítani: Baekjet nyugaton és Goguryeot északon. Miközben a két királyság tovább ostromolta Sillát, 643-ban a királynő diplomáciai követet küldött a kínai Tang-dinasztiához, hogy rávegye őket, segítsenek Sillának a támadások elhárításában.
Taizong császár felajánlotta katonai segítségét, de egy feltétellel: a királynőnek le kell mondania, és hagynia kell, hogy egy kínai herceg uralkodjon a királyságán. A császár úgy gondolta, hogy egy női uralkodó csak további ellenségeket vonz majd a királyság ellen. Seondeok visszautasította ezt az ajánlatot, de ennek ellenére is sikerült megszereznie Tang katonai segítségét, és a két állam közös hadsereget hozott létre Baekje és Goguryeo ellen.
647 elején Bidam, a Seondeok általa kinevezett legfelsőbb bírósági tisztviselő lázadást indított ellene. Bidam kijelentette: "Eme női király elbukott az uralkodásban, így a nőknek nincs helye a trónon." Mivel a hadsereg nagy részét a királyság különböző részeibe küldték a potenciális külföldi inváziók ellen, a lázadás nagy veszélyt jelentett.
Bidam lázadásának éjszakáján a királynő egy meg nem nevezett betegség miatt rossz állapotban volt. Maga a lázadás kevesebb mint két hétig tartott, és nem tudta megdönteni a királynő hatalmát. Bidámot és 30 követőjét kivégezték.
Seondeok királynő egészen 647-ben bekövetkezett haláláig hatalmon maradt – ez nem sokkal azelőtt történt, hogy Bidam lázadását teljesen leverték. Mivel örökös nélkül halt meg, a trónt egy női unokatestvér kapta, aki Jindeok királynőként lépett a trónra.
 |
| Shin Chochungdo festménye |
Shin Saimdang (1504-1551) a koreai történelem egyik legismertebb nője. A Joseon Királyság (1392-1910) művésze, írója, kalligráfusa és költője volt.
Ő az első nő, aki szerepel egy koreai bankjegyen, 2009 óta ugyanis az ő arca látható az 50 000 wonos bankón. A művésznő rendkívüli dolgokat ért el önképzéssel, miközben kötelességtudó feleség és anya volt. A koreai társadalomban ő tette az egyik első kísérletet a nemek közötti egyenlőség megvalósítására.
Csodálatos tehetsége ellenére a Joseon-korszakot a férfiak és a konfucianizmus uralták, így még Shin valódi neve sem ismert. Annyit tudni csak, hogy ő Shin Myeong-hwa második lánya, Yi Won-su felesége és Yi I konfuciánus tudós anyja.
"Gyakran hívják Shin In-seonnak, de nincs bizonyíték arra, hogy valóban ez a neve" - mondta Ahn Jin-woo, a Szöuli Múzeum munkatársa. "A neve nem írt történelmet, mert nő volt. Miközben kutakodtunk ehhez a kiállításhoz, arra a köveztetésre jutottunk, hogy az In-seon név Shin modern, gyerekeknek szóló életrajzából származik, ezért hiszik ezt az igazinak. A történelemben azonban nem található feljegyzés a nevéről."
Fiatalon kezdett festeni, apja és nagyapja támogatta, ők fedezték fel művészi tehetségét. Állítólag jártas volt a kalligráfiában és a hímzésben, nagyszerű festő volt, és olvasta a konfuciánus írásokat. Tehetsége révén olyan oktatásban részesült, amelyet akkoriban kizárólag fiúknak tartottak fenn. Bár tudós volt, mégis el kellett látnia hagyományos női teendőit is, például hét gyermeket nevelt és gondoskodott az anyósáról.
Leginkább Saimdang álnéven ismert, amelyet Shin Tairen (koreaiul Taeim) tiszteletére választott magának, aki a kínai Zhou-dinasztia Wen királyának anyja. Tairent jó feleségként és bölcs anyaként ismerték, aki követte a konfuciánus rendszert.
Bár sok dokumentum Shint is jó feleségként és bölcs anyaként ábrázolja, a saját alkotásai beszélnek a leghangosabban.
A Saimdang kertje címre hallgató kiállítás 2017-ben volt megtekinthető a Szöuli Múzeumban, ahol 15 festménye volt kiállítva. Tizennégy közülük Shin híres Chochungdo (fű- és rovarfestmény) képei, az utolsó pedig a Mukrando, az irodalmi festészetre jellemző tus orchidea festmény.
Hwang Jini (1506-1560), becenevén Myeongwol [명월] vagy Fényes Hold, valószínűleg a leghíresebb gisaeng a koreai történelemben. A gisaeng egy női előadóművész, aki képzett táncban, énekben, hangszeren, valamint irodalomban, a beszélgetés és a vendéglátás művészetében. Különböző kategóriájú gisaeng létezett az ember készségeitől, hírnevétől és ügyfeleitől függően.
Hwan Jini rendkívüli szépségéről és szellemességéről volt ismert. Megalkotott egy rejtvényt, és csak az tölthette vele az éjszakát, aki meg tudta fejteni. Hwang Jini ugyanis olyan embert akart, akinek az észjárása megegyezik az övével. Ez csak egy embernek sikerült. Bár szépsége történelmet írt, arca ismeretlen számunkra, mivel hivatalos festményt még soha nem fedeztek fel róla. Tehetsége is csak részben közvetített, sok versét ugyanis nem rögzítették.
Bár Hwang irodalmi hírneve ma szinte kizárólag hat sidzson (akkoriban népszerű koreai költői forma) alapul (ezek főleg a szerelemre vonatkoztak), mégis nagy tisztelet övezi, és versei továbbra is a legnépszerűbb klasszikusok közé tartoznak. Hwang sidzsonja gyakran írja le Gaeseong szépségét és helyszíneit (például Manwoldae palotáját és a Pakyon-vízesést), elveszett szerelmeinek tragédiáját, valamint híres klasszikus kínai versekre és irodalomra adott válaszait (a legtöbbjük az elveszett szerelemre reflektál). Figyelemre méltó, hogy a nagy tudós, So Kyongdok tanította, költészetét pedig anyanyelvén és kínaiul is írta.
A 20. század végén Hwang Jini története mind Dél-, mind Észak-Korea figyelmét felkeltette, és számos regényben, operában, filmben és televíziós sorozatban megjelent. Több regény is született az életéről, az egyik Hong Sok-chung észak-koreai író 2002-es munkája (amely az első észak-koreai regény, ami délen díjat nyert), valamint Jeon Gyeong-rin dél-koreai író 2004-es bestsellerje. 2006 végén a KBS kiadott egy tévésorozatot Hwang Jini címmel, Ha Ji-won főszereplésével. Egy másik filmet 2007. június 6-án mutatták be, Song Hye Kyo főszereplésével.
Ó, mit tettem, tudnom kellett volna, mit jelent ő nekem.
Ha megkértem volna, tudom, nem ment volna el sosem.
Makacsul mégis elküldtem, így most fizetnem kell a büntetésem.
(Nagyon nyers fordításom az angol alapján.)
Olvasd el a sorozat többi részét is: Nők a koreai történelemben 2. rész, 3. rész, 4. rész és 5. rész.
Szívesen támogatnád a munkámat? Az alábbi gombra kattintva megteheted!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése