Kívülről a k-pop maga a tökély: csilli-villi ruhák, gyönyörű arcok, tökéletes és látványos koreográfiák, kedves és mosolygós idolok, akik boldognak és elégedettnek tűnnek. De sajnos a rágógumi már kipukkadt, a rózsaszín felhő pedig feloszlott egy jó ideje, hisz évről-évre egyre többet tudunk meg a tökéletesnek tűnő, futószalagon gyártott k-pop idolok cseppet sem irigylésre méltó életéről, és a kínzással felérő titkos receptről, amivel gyártják őket. A kizsákmányolás és rossz bánásmód csak a jéghegy csúcsa - egyes cégek az állataikkal jobban bánnak, mint a felügyeltük alatt tevékenykedő idolokkal. Mára már senki nem hiszi el azt a tökélyt, amit az ipar láttatni akar a rajongókkal, azonban nem csak a cégeket, sok (nagyon sok) rajongót sem érdekel, hogy a kedvencük valójában min megy keresztül azért, hogy ők egy tökéletes, 3 percnyi mennyországot kapjanak egy videóklip képében. Öngyilkos kísérletek, mentális problémák, gyermekbántalmazás, rasszizmus, szexuális zaklatás... Ami kívülről csillogó, az belül már régóta rothad. Ebben a bejegyzésben a k-pop ipar sötét oldaláról olvashattok, a megpróbáltatásokról, amiken az idolok keresztülmennek, és nem csak addig, míg eljutnak a sikerig, hanem azután is, folyamatosan.
Figyelem! Hosszú poszt következik, helyenként felkavaró tartalommal!
1. Az idolok magánéletének kontrolálása
Az 1940-es évek Hollywoodja híres volt arról, hogy a fejesek átvették az irányítást a filmsztárjaik élete felett. A szerződéseik több évre szóltak, és előre leszerződtek több filmre is, ami alól nem volt kibóvó; bántalmazták őket, szigorú szabályok szerint kellett élniük/viselkedniük, és az ügynökségeik kezében volt szinte minden tulajdonjog. Ez az 1940-es évek Hollywoodja, de a modernkori k-pop ipar hasonló alapon működik. Korábban három nagy vállalat dominálta az ipart: az SM, a JYP és a YG. (Az utóbbi évek eseményei a YG-t elég szépen lehúzták, a Big Hit (BTS, TXT ügynöksége) sokak szerint átvette a helyét, de még mindig nagyon jelentős cég.)
Hiába a 21. század, a k-pop ipar még mindig ott tart, ahol Amerika tartott 80 évvel ezelőtt. Az idolok alig hozhatják meg a saját döntéseiket az életükkel kapcsolatban. Arra gyártják őket, hogy "álmokat lehessen eladni általuk". Bizony, jól hallottad. Eladják őket. Eközben pedig az a dolguk, hogy fenntartsák a cégük jó hírét, és a saját imázsukat, ami gyakran a gyökeres ellentéte a valódi személyiségüknek. Ez sokszor bizony azt is jelenti, hogy nem randizhatnak, vagy csinálhatnak olyat, amitől túlságosan függetlennek tűnnek, hisz a rajongók egy számukra elérhető, független bálványt szeretnének. Ott van például Chou Tzuyu esete, aki tájváni származású k-pop idol, és egy televíziós program során saját országának zászlaját lengette, majd később nyilvánosan bocsánatot kellett kérnie ezért.
2. Sokan évtizedekig gyakornokoskodnak
Amikor egy idol aláír egy szerződést egy céggel, az nem csak a lemezeladásokra vonatkozik. Gyakorlatilag arra vállalkoznak, hogy eladják az életüket a cégüknek, és állandó elköteleződésre fizetnek be; mert egy idolnak akkor is a cége jó hírének kell lennie az első számú prioritásnak, ha minden kötél szakadni látszik.
Manapság a gyakornokság időtartama teljesen változó, lehet csak 2, de akár 10 év is (hiszen vannak nagyon fiatal, 12-15 évesen debütált idolok is). De pár évvel ezelőtt még az volt a "trendi", hogy egy ügynökség 10-15 évig képzi a sztárjait, mielőtt debütáltatná őket, így gyakran az idolok még tinédzserek, vagy gyerekek, mikor aláírják a szerződést. Ez nem csak az énekesekre, de a színészekre is vonatkozik. És noha a cégeknek az lenne a feladatuk (a szerződés szerint!), hogy kiképzik a gyakornokaikat, a vezetők gyakran kihasználják a fiatalokat. A szerződéseik évtizedekre szólnak, és és ha valaki fel akarja bontani, annak borsos árat kell kifizetnie. Ha figyelembe vesszük, hogy az idoloknak vissza kell fizetniük minden egyes wont, amit a cég beléjük fektet a gyakornokásg alatt (étel, szállás, edzés, stb), így a legtöbben dolgoznak mellette, hogy legyen valamit enniük is, sokan pedig szegény családból jöttek, így a szülők sem tudják kifizetni az összeget, amit a szerződés felbontásáért kiszabnak rájuk, akkor látjuk, hogy ez ellehetetleníti, hogy kihátráljanak a szerződésből.
Ezek a szerződések pedig lehetővé teszik az ügynökségek számra, hogy gyakorlatilag rabszolgává tegyék az idolokat. Ráadásul a koreai törvény megengedi az ügynökségnek (vagy bármely cégnek, munkáltatónak), hogy addig dolgoztassák a munkásaikat, ameddig csak akarják, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a dolgozók nem is alhatnak (mint például a 2AM Jo Kwon esetében).
3. Elvárják tőlük a plasztikai műtétet
A plasztikai műtét sokkal gyakoribb Koreában, mint az USA-ban. A statisztikák szerint Amerikában 20 nőből 1 esik át rajta, míg Koreában 5 nőből 1 fekszik kés alá.
Azzal, hogy a plasztikai műtétet kulturálisan elfogadottá tették, és gyakran népszerűsítik is, teljesen megváltozott a szépségideál, és sok tinédzser álma az, hogy átszabják a testét (némelyikük érettségi ajándékként arra kéri a szüleit, hogy fizessenek egy műtétet - és ahol ezt megengedhetik maguknak a szülők, ott a gyerekek meg is kapják). Azonban az ügynökségek gyakran kényszerítik az idoljaikat a műtétekre, néha többször is, hogy minél tökéletesebben nézzenek ki, később pedig, hogy ezt a kinézetet fent is tartsák.
A legtöbb idol nyilvánosan nem firtatja ezeket a műtéteket, sokszor tagadják is, vagy nem reagálnak a pletykákra, annak érdekében, hogy fent tartsák az imázsukat, de a változás általában nyilvánvaló; főleg mikor szem, orr vagy szájműtéten esnek át. Egy átlagos rajongó nem mindig veszi észre a változást, de egy plasztikai sebész azonnal kiszúrja. Ahogy azt egyszer egy cikk író mondta:
"A "termék" szexuális vonzerején való meggazdagodás és a vásárlóközönség felfogásának elferdítése arról, hogy mi is a szépség." Úgy tűnik, ezt az egyetemes igazságot egyetlen más ipar sem használja ki annyira, mint a szórakoztatóipar.
"Koreában ez a fajta szexuális vonzalom keltés virágzik. Sőt, ez az egyetlen módja, hogy a maroknyi koreai ügynökség mögött álló "zenei zsenik" tehetségét el tudják adni."
Magyarul: muszáj az idoloknak szépnek lenniük, különben a kutya sem hallgatná a zenéjüket. Első a kinézet, a tehetség csak utána jön. Ha valaki nem vonzó, annak a munkásságát az emberek nem fogják figyelemmel kísérni, megvenni pedig pláne nem, és az ügynökségek csődbe mennek. Így hát tökéletesen kinéző idolokat gyártanak, hogy eladhassák a zenéjüket. Emiatt pedig sajnos néha nem is a zenét értékelik a rajongók, hanem a csinos kis pofit, aki elénekli.
4. A menedzserek állítólag zsarolják az idolokat, hogy megakadályozzák őket a szerződésszegésben
Egy szerződést felbontani nagyon nehéz; a büntetések és bírságok miatt sokszor szinte lehetetlen. Ha egy ügynökség nem akarja megszakítani a szerződést egy idollal, akkor állítólag (korábbi gyakornokok, idolok elmondása szerint) meg is zsarolhatják őket, hogy maradjanak. A menedzserek arról is ismertek voltak, hogy levideózták az idoljaik szexuális tevékenységét, és felhasználták ellenük.
Baek Ji-Young menedzsere is videóra vette a lányt miközben szeretkeztek, majd pedig mikor az meg akarta változtatni a szerződését, megzsarolta vele. A lány azt hitte, csak blöfföl, ám a menedzser végül valóban feltette a felvételt az internetre. A lány megpróbálta beperelni, de a férfi az Államokba menekült, ahol a hatóságok erőszakos cselekmények miatt tartóztatták le. A lány azt mondta, a karriere majdnem tönkrement az incidens miatt, és évekre visszavonult, mielőtt újra visszatért volna a zeneiparba.
Szerencsére 2017-ben indult egy mozgalom, aminek a célja, hogy véget vessen a rabszolga-szerződéseknek, és biztosítsa a sztárok jólétét és egészségét.
5. Idol-szponzor szerződések
Ahogy az utóbbi években kiderült, az ügynökségek néha kötnek megalázó, sértő szerződéseket szponzorokkal. Ezek a szponzorok gyakran magas rangú emberek, vagy épp chaebolok, akik pénzzel támogatják az idolt, cserébe pedig szexuális tevékenységet folytathatnak vele. Az ügynökségen néha felajánlják ezt a lehetőséget az idoloknak, de néha még azelőtt visszautasítják az ajánlatot, hogy ez eljutna az idolhoz. Azonban sokszor ez sem elég, és a szponzor (személyesen, vagy brókeren keresztül) keresi fel, vagy privát üzenetet küld neki valamelyik közösségi média oldalon.
Mivel ezek a szponzorálási ajánlatok magas rangú emberektől érkeznek, olyanoktól, akiknek hatalom van a kezében, így elutasítani ezeket nagy kockázattal jár. Ha még gyakornokkén kapnak ilyen ajánlatot, és visszautasítják, az akár azzal is járhat, hogy nem debütálhatnak.
Ezek a szerződések az idoltól függően változó időtartamra és összegre vonatkoznak. Az időtartam általában 6 hónap és 1 év között van.
6. Éhezniük kell, hogy elérjék a "tökéletes" testalkatot
Tetszik vagy sem, az idolokat, akár egy tárgyat igényekre szabva gyártják, és így mindig fent kell tartaniuk a szép megjelenésüket. K-pop idolnak lenni azt jelenti, hogy borzasztóan el kell torzítanod a megjelenésed: nem csak a plasztikai sebészet, de bizony a fogpiszkáló alak is ide tartozik! Míg sok idol betartja a diétáját, addig mások éheztetik magukat.
A Ladies Code Sojungja elárulta, hogy addig diétázott, amíg már teljesen összezavarodtak a hormonjai, és egy teljes évig meg sem jött a menstruációja. OneKet pedig csak egy üveg szójatejet fogyasztott egész nap, és ezzel majdnem 10 kilót fogyott egy hónap alatt. T.O.P több mint 22 kilót fogyott 5 hét alatt, mikor belekezdett a csak vízből álló diétájába, amit alkalmanként kiegészített némi édességgel.
6.1 Papírpohár diéta
Ahogy már láttátok, az idolokat nem rettentik el az egészségtelen diéták. Az ételspecifikus diéták (mint például banán- vagy görögdinnye diéta) nagyon népszerűvé váltak, miután kiderült, hogy a hírességek is ezekkel tartják fent a karcsú alakjukat. A papírpohár diéáta annyit tesz, hogy kilenc kis papírpohárra való adagnyi ételt esznek egy nap. Hogy miféle ételt takar ez, az nem derült ki - egyszerűen csak kilenc pohárnyi valami, amit az ember enni szeretne; lehet rizs, gabonafélék, gyümölcsök, bármi a cukor kivételével.
Az idolok és hűséges rajongóiknak korlátozott kalóriabevitele riasztó. Alig esznek, vagy éheztetik magukat, csakhogy elérjék a tökéletes testalakot, közben pedig 18 órás edzéseken vesznek részt, így konkrétan nincs semmilyen energia, amit a testük felhasználhatna; ez vezet oda, hogy elájulnak a színpadon/előadás alatt (erről bővebben egy következő pontban).
7. A rajongók bármeddig képesek elmenni, hogy a kedvencük közelébe férkőzhessenek
Mind hallottunk már a sasaeng fanokról, más néven őrült rajongókról. Ezek a rajongók nem ismernek korlátokat, ha a kedvencükről van szó, szinte már megszállottak: üldözik őket, betörnek a kollégiumukba, követik őket, ellopják a személyes holmijukat, fogdossák őket, vagy megpróbálják megérinteni őket. Ezek pedig gyakran a magánélet megsértéséig vezetnek, és nem egyszer pereltek már be ilyen fanokat.
Egy menedzser beszámolt a saját élményéről egy sasaeng rajongóval: azt mondta, hogy azok, akik taxival követik az idolokat még nem is olyan veszélyesek, általában engedelmesek, azonban a baj ott kezdődik, amikor olyanokba futnak bele, akik nagyon extrém, nagyon meghökkentő dolgokat művelnek. A menedzser szerint ezek a fanok nem csakhogy többször betörtek az épületekbe/kollégiumokba, de levizelték a küszöböt, vagy ott hagyták az ürüléküket, ezzel jelölve meg a területüket.
Vajon mi mozgathatja ezeket a rajongókat? Egy cikkben egyszer azt említik:
"Egy átlagos rajongó nem tudja, mi folyik a kedvence magánéletében, és még ha kíváncsiak is, sosem fognak utánajárni. Ezzel szemben a sasaengek a rajongók egy különleges fajtája, akiket cselekvésre motivál ez a kíváncsiság, és az a vágy, hogy többet megtudjanak [az idolról] vezeti el őket a sasaeng viselkedésig."
Az ipar táplálja a lelkesedést. Az ügynökségek és az idolok is tudják, hogy ha az idol elérhetőnek tűnik, az hosszú távon eredményes; mi másért tiltanák meg nekik, hogy randizzanak? Ez az elérhetőség az, ami az őrületbe kergeti a rajongókat, mikor úgy érzik, valaki fenyegeti a... tulajdonukat."
8. A vezetők és a menedzserek kihasználják a feltörekvő sztárokat
Jang Suk-Woo, az Open World Entertainment CEO-ja és tehetségkutatója hírhedt szexuális bűnelkövető volt az összes fiatal, feltörekvő idollal, akik csak beléptek az ajtaján. Jang Suk-Woo kihasználta a pozícióját; bedrogozta és szexuálisan bántalmazta a gyakornokait 2010 novembere és 2012 márciusa között. A hatóságok végül szétverték a fiatal idolokból álló háremet, Jang Suk-Woo pedig a gyermek- és ifjúságvédelmi törvény értelmében 6 év börtönbüntetést kapott.
2017-ben egy másik ügynökség CEO-ja adta el a gyakornokait szponzoroknak. A büntetése pénzbírság és börtön volt. Egy cikk szerint:
A szponzorálás, vagy pénzért cserébe vásárolt szex a vezetők és a feltörekvő idolok között egy alig leplezett, gyakran elfogadott része az iparnak. Az idolok fiatalon kerülnek be gyakornoknak, és elvesztik a megélhetési forrásukat [szülők], ráadásul fel sem készítik őket arra, hogyan védekezzenek a szponzorok ellen.
Egy 2010-es, szórakoztató iparban dolgozó nőkkel kapcsolatos tanulmány szerint, a megkérdezett nők kétharmada azt mondta, hogy szponzorok megkeresték őket, szexet kérve tőlük.
9. Az idolok gyakran összeesnek a színpadon
Ahogy már volt erről szó, az idolok rutinszerűen éheztetik magukat, miközben napi 18 órákat edzenek és gyakorolnak. Éppen ezért nem szokatlan, hogy gyakran elájulnak a színpadon.
Alvás és tápanyagok nélkül az emberi test nem képes sokáig megfelelően működni, és így az ájulás meglehetősen gyakori jelenség az agyon dolgoztatott sztároknál. A folyamatosan versengő ipar nem enged lazítást, de ezek az idolok akkor sem robotok! Bár az ipar tény és való, hogy versenyképes, de ez nem befolyásolhatja a sztárok önellátási igényeit.
10. Gyakran évekbe telik, mire elkezdenek pénzt keresni
A K-pop egy hatalmas, multimilliárdos iparág, köszönhetően a rengeteg eladásnak, kezdve a merch-öktől a stadionjegyekig. Azonban a K-pop idolok ebből a vagyonból csak keveset látnak. Ahogy már láttátok, a szerződéseik olyan szigorúak, hogy már-már rabszolga számba mennek. És bár az idolok énekelnek, táncolnak és éheztetik magukat, a pénzből, amit keresnek, semmit sem látnak, és kizsákmányolják őket.
Egy 2018-as videóban Prince Mak elárulta, hogy az idoloknak a debütálás után vissza kell fizetniük mindent, amit a gyakornoki éveik alatt a cég a kiképzésükkor "beléjük fektetett". Ebbe beletartozik a szállás, a személyzet, étel és a videóklipp forgatásának költségei.
Mak szerint egy átlagos k-pop csapat 4000 dollárt (kb 1 245 000Ft) keresnek show-nként, ennek 90%-a egyből a cégnek megy, a maradék 10%-ot pedig a tagoknak szét kell osztaniuk egymás között (gondoljatok bele, hogy a Seventeen például 13 tagból áll, míg az NCT 21-ből...), és ebből a 10%-ból kell visszafizetniük a tartozásukat a cégnek. Mak példának az AOA-t hozta, akik 2012-ben kezdtek el turnézni, de csak 2015-től kezdtek el profitot termelni.
Mivel pedig a CD-k kezdenek elavulni, a digitális zeneeladás pedig nem hoz annyit, mint korábban, így az idolok kemény munkája gyakran nem térül meg.
11. Elszánt utálók
Amilyen megszállott rajongóik, olyan elvetemült utálóik is vannak. A legtöbb "csak" tehetetlen billentyűhuszár, aki a közösségi médián ócsárolja az utált idolt, de volt már példa tettlegességre is. Ezek az utálók gyakran más bandák rajongói, akik versenyeztetik a kedvenceiket az utált bandával, és ennek érdekében megpróbálják megölni/megsemmisíteni az utált idolt (de általában csak a közösségi médián). Ám egy esetben egy antifan megpróbálta megölni a TVXQ Yunhoját.
Az idol egy nyilvános eseményen elfogadott egy narancsos koktélt, majd miután megitta hirtelen vért kezdett el felköhögni, hányt, majd elájult. Több napot kórházban töltött, majd később kiderült, hogy az italba pillanatragasztót kevertek, ami halálos lehetett volna.
Miután felépült, így nyilatkozott: "Eleinte nagyon dühös voltam, de aztán az az anti-fan azt mondta, hogy utálta, hogy én nevettem a TV műsorokban, miközben ő nehéz időszakon ment keresztül, és ezzel rájöttem, hogy rossz hatással is lehetek az emberekre."
Egy másik elkeserítő eset, mikor az emberek petíciót indítottak azért, hogy Jay Park legyen öngyilkos, mert kilépett a 2PM fiúbandából.
12. Rasszizmus és kulturális érzékenység
Korábban az ügynökségek szinte csak 100%-ban koreai tehetségeket vettek fel a cégeikhez, és a fehér bőrt preferálták (preferálják a mai napig) a feketével szemben. A fiatal generáció ugyan sokkal nyitottabb, de még mindig rengeteg koreai rasszista, főleg a feketékkel szemben.
Az idolok néha nagyon diszkriminatívak más etnikumokkal szemben és érzékenyen érinti őket a kulturális hovatartozás is. A Mamamoo például rengeteg negatív visszhangot kapott, mikor csináltak egy covert Bruno Mars 'Uptown Fun' videójához. A videó során nem csak ugyanazokat a ruhákat viselték, mint az eredeti klippben, de az arcuk is sötétre volt festve. A lányoknak bocsánatot kellett kérniük az incidensért.
2014-ben a SHINee lépett fel a 90-es évek nagy slágerével, a Macarenával. Egy koreai zenei kritikus erre azt mondta:
13. Az LMBTQ+ tagjának lenni tabu, bár néhány híresség már coming outolt
Az első nyíltan meleg k-pop idol Holland, aki 2018 januárjában debütált. Ám Dél-Koreában és a K-pop világában nyíltan az LMBTQ+ közösséghez tartozni tabunak számít, ami pletykákhoz, és traumákhoz vezet a közösség tagjai számára.
Korábban megtörtént, hogy egy női idol egy interjúban coming outolt leszbikusként, és a hír el is terjedt, ám a lány cége töröltette a felvételt, és mindent megtette, hogy az ügyet ne verjék nagy dobra. Állítólag a cég arra kötelezte a lányt, hogy vegyen részt egy konverziós terápián, aminek következtében a lány megpróbált öngyilkosságot elkövetni. (Konverziós terápia: olyan (ál)terápia, aminek keretében megpróbálják megváltoztatni egy meleg, leszbikus, biszexuális ember szexuális orientációját (magyarul megpróbálják heterová tenni.))
Az eset nem volt hivatalosan megerősítve, de az ügynökségek gyakran próbálják meg eltusolni az LMBTQ+-al kapcsolatos beszélgetéseket/interjúkat. A zene egy kereskedelmi iparág - a normától való eltérés következményekkel járhat.
14. Nőgyűlölet
Bennfentesek szerint a női idolok nagyon durva zaklatásoknak vannak kitéve a férfi idolok által. Egy író egyszer a k-pop ipart "nőgyűlölő játszótérnek" nevezte. Az etikettel szemben támasztott követelmények erősen torzulnak a férfi idolok javára, és a férfiak által uralt cégek és stúdiók toxikus légkört teremtenek.
Sok írásos ismertető, és bizonyíték is létezik erről a "kettős sztenderdről". Egy (újság)író egyszer azt mondta, hogy míg egy nőt a rágalmazások/botrányok megbélyegeznek, addig a férfiak jó híre kevésbé sérül egy botrány során, és könnyebben túl is jutnak rajta.
15. Az idolok nem randizhatnak más idolokkal
A Quartz szerint a k-pop sztárok tökéletes példaképek a rajongók számára; ami gyakran azt jelenti, hogy a nyilvános szerelmi élet ki van zárva. A rajongók fantáziáinak fenntartása a menedzsment szigorú célját képezi; ami azt jelenti, hogy a sztárnak a közösség számára vonzónak, elérhetőnek és szinglinek kell lennie. Hiszen mégis ki fizetne egy olyan idolért, akinél semmi esélye, mert kapcsolatban van?
2014-ben például az EXO és a Girls' Generaton egyik tagjáról röppentek fel randizós pletykák. Mindketten nyilvánosan bocsánatot kértek, amiért "fájdalmat" okoztak a rajongóiknak. A Japán sztár, Minami Minegishi, aki az AKB48 banda tagja, leborotválta a fejét, és sírva kért bocsánatot, amiért megszegte a szerződésének egyik pontját, miszerint nem töltheti az éjszakát a barátjával.
Dél-Korea pedig még enyhének mondható Japánnal és Tájvánnal szemben randi témában. Végül is, a k-pop ipar az idolokat eladni való termékként kezeli, nem pedig művészekként, és a befektetéseikre a cégeknek ügyelniük kell.
16. Az ügynökségek támogatják a lánybandák közötti rivalizációt
Nem csak a rajongók, de az ügynökségek is intenzíven versenyeztetik a csapataikat, olyannyira, hogy a menedzserek megtiltják, hogy a lányaik olyan bandákkal kommunikáljanak a nyilvános fellépéseken, akik náluk kevésbé híresek. Bár sokszor úgy tűnik, hogy egyes bandák jó kapcsolatban vannak, de valójában ez csak a látszat, amit fent kell tartaniuk a közönség miatt.
A lányok lehet, hogy barátságosak egymással a kamera előtt, de nem nehéz elképzelni, hogy a hosszú órák, a menedzserek által keltett feszültség, és az éhezés milyen hatással van a kapcsolataikra.
17. Megbélyegezik a mentális betegségben szenvedőket
*Figyelem: FELKAVARÓ TARTALOM!*
Jonghyun (SHINee) 2017-ben elkövetett öngyilkossága után az idolok mentális betegségei voltak a téma hosszú-hosszú ideig; mind a mai napig. A hírességek sokszor hosszú órákat dolgoznak étlen-szomjan, és mindemellett el kell viselniük a nyilvánosság nyújtotta nyomást is. Jonghyun búcsúlevelében így beszélt minderről:
Az idolok néha nagyon diszkriminatívak más etnikumokkal szemben és érzékenyen érinti őket a kulturális hovatartozás is. A Mamamoo például rengeteg negatív visszhangot kapott, mikor csináltak egy covert Bruno Mars 'Uptown Fun' videójához. A videó során nem csak ugyanazokat a ruhákat viselték, mint az eredeti klippben, de az arcuk is sötétre volt festve. A lányoknak bocsánatot kellett kérniük az incidensért.
2014-ben a SHINee lépett fel a 90-es évek nagy slágerével, a Macarenával. Egy koreai zenei kritikus erre azt mondta:
A zeneválasztással önmagában nem volt baj. Ez egy hatalmas dal volt, és fontos része marad a mai (béna) partiknak is. Ami sértő volt, az a jelmez választásuk, amivel színpadra léptek.
Tagadhatatlan, hogy a jelmezeik a szokványos, mexikói öltözetre hasonlítottak - sombrero meg minden -, habár egy sokkal csilli-villibb formában, ami illik egy SHINee előadáshoz. Mindazonáltal a hasonlóságok tagadhatatlanok és megbocsáthatatlanok... A jó szándék pedig nem ment fel senkit.
13. Az LMBTQ+ tagjának lenni tabu, bár néhány híresség már coming outolt
Az első nyíltan meleg k-pop idol Holland, aki 2018 januárjában debütált. Ám Dél-Koreában és a K-pop világában nyíltan az LMBTQ+ közösséghez tartozni tabunak számít, ami pletykákhoz, és traumákhoz vezet a közösség tagjai számára.
Korábban megtörtént, hogy egy női idol egy interjúban coming outolt leszbikusként, és a hír el is terjedt, ám a lány cége töröltette a felvételt, és mindent megtette, hogy az ügyet ne verjék nagy dobra. Állítólag a cég arra kötelezte a lányt, hogy vegyen részt egy konverziós terápián, aminek következtében a lány megpróbált öngyilkosságot elkövetni. (Konverziós terápia: olyan (ál)terápia, aminek keretében megpróbálják megváltoztatni egy meleg, leszbikus, biszexuális ember szexuális orientációját (magyarul megpróbálják heterová tenni.))
Az eset nem volt hivatalosan megerősítve, de az ügynökségek gyakran próbálják meg eltusolni az LMBTQ+-al kapcsolatos beszélgetéseket/interjúkat. A zene egy kereskedelmi iparág - a normától való eltérés következményekkel járhat.
14. Nőgyűlölet
Bennfentesek szerint a női idolok nagyon durva zaklatásoknak vannak kitéve a férfi idolok által. Egy író egyszer a k-pop ipart "nőgyűlölő játszótérnek" nevezte. Az etikettel szemben támasztott követelmények erősen torzulnak a férfi idolok javára, és a férfiak által uralt cégek és stúdiók toxikus légkört teremtenek.
Sok írásos ismertető, és bizonyíték is létezik erről a "kettős sztenderdről". Egy (újság)író egyszer azt mondta, hogy míg egy nőt a rágalmazások/botrányok megbélyegeznek, addig a férfiak jó híre kevésbé sérül egy botrány során, és könnyebben túl is jutnak rajta.
15. Az idolok nem randizhatnak más idolokkal
A Quartz szerint a k-pop sztárok tökéletes példaképek a rajongók számára; ami gyakran azt jelenti, hogy a nyilvános szerelmi élet ki van zárva. A rajongók fantáziáinak fenntartása a menedzsment szigorú célját képezi; ami azt jelenti, hogy a sztárnak a közösség számára vonzónak, elérhetőnek és szinglinek kell lennie. Hiszen mégis ki fizetne egy olyan idolért, akinél semmi esélye, mert kapcsolatban van?
2014-ben például az EXO és a Girls' Generaton egyik tagjáról röppentek fel randizós pletykák. Mindketten nyilvánosan bocsánatot kértek, amiért "fájdalmat" okoztak a rajongóiknak. A Japán sztár, Minami Minegishi, aki az AKB48 banda tagja, leborotválta a fejét, és sírva kért bocsánatot, amiért megszegte a szerződésének egyik pontját, miszerint nem töltheti az éjszakát a barátjával.
Dél-Korea pedig még enyhének mondható Japánnal és Tájvánnal szemben randi témában. Végül is, a k-pop ipar az idolokat eladni való termékként kezeli, nem pedig művészekként, és a befektetéseikre a cégeknek ügyelniük kell.
16. Az ügynökségek támogatják a lánybandák közötti rivalizációt
Nem csak a rajongók, de az ügynökségek is intenzíven versenyeztetik a csapataikat, olyannyira, hogy a menedzserek megtiltják, hogy a lányaik olyan bandákkal kommunikáljanak a nyilvános fellépéseken, akik náluk kevésbé híresek. Bár sokszor úgy tűnik, hogy egyes bandák jó kapcsolatban vannak, de valójában ez csak a látszat, amit fent kell tartaniuk a közönség miatt.
A lányok lehet, hogy barátságosak egymással a kamera előtt, de nem nehéz elképzelni, hogy a hosszú órák, a menedzserek által keltett feszültség, és az éhezés milyen hatással van a kapcsolataikra.
17. Megbélyegezik a mentális betegségben szenvedőket
*Figyelem: FELKAVARÓ TARTALOM!*
Jonghyun (SHINee) 2017-ben elkövetett öngyilkossága után az idolok mentális betegségei voltak a téma hosszú-hosszú ideig; mind a mai napig. A hírességek sokszor hosszú órákat dolgoznak étlen-szomjan, és mindemellett el kell viselniük a nyilvánosság nyújtotta nyomást is. Jonghyun búcsúlevelében így beszélt minderről:
"Legbelül összetörtem. A depresszió lassan eluralkodott rajtam, végül pedig felfalt... Zavaros gondolatok töltötték meg a fejem. Sosem volt alkalmam, hogy megtanuljam, hogyan változtassam a tompa fájdalmat tiszta örömmé."Számos idol fiatalon kerül az iparba, ami csak fokozza a stresszt. Szerencsére azonban az emberek azóta egyre jobban odafigyelnek a mentális betegségekre, az idolok pedig a saját mentális és fizikai állapotukra. A Quartz szerint:
Több k-pop sztár is elkezdett beszélni a depresszió elleni küzdelméről, és más egészségügyi kérdésről. Vannak, akik szünetet tartanak a karrierjükben, mások teljesen elhagyták az ipart. JinE, az Oh My Girl tagja azt mondta, kilép a bandából, miután hosszú ideig küzdött anorexiával, T.O.P orvosa pedig azt mondta, az énekesnek mentálhigiénés kezelést kellene kapnia.
- - -
Ti mit gondoltok minderről? Várom a véleményeteket kommentben!
Forrás: ITT
Mint már írtam, nagyon sajnálom a színészeket, legyen az lány, vagy fiú! A rajongóknak nem lenne szabad úgy viselkedniük, mint ahogy viselkednek. Gondoljanak bele, hogy akik szerepelnek egy filmben, sorozatban, hogy ők is emberek, tehát próbáljanak ember módjára viselkedni kedvenceikkel! Ne írkáljanak buta dolgokat az imádatukról, stb., mert az nem fog valóra válni! Saját magukat is bántják ez által, de a szereplőket méginkább! A menedzserek és vezetők viselkedése sajnos sok kivetnivalót hagy maga után! Túl sokat akarnak a színészeiktől és keveset kapnak érte! Legfeljebb fájdalmat, de azt jó sokat! Minden részvétem azoké, akik mégis vállalják a sok szörnyűség után is a szereplést! Jó lenne, ha elgondolkodnának a vezetőségből is arról, hogy emberekről van szó akiket megkínoznak azért, hogy nekik jó sok vagyonuk legyen belőle! Amúgy a színészi szereplések, a filmek, sorozatok nagyon jók, jó szereplőgárdával kerülnek a képernyőkre, pedig ki tudja mekkora fájdalommal jár ez az előadóknak! Nagyon szeretem a koreai filmekt, sorozatokat nézni, mivel nekem nem sok ismeretségem volt az ottani élettről, életvitelről! A koreai nép is sok fájdalmat élt át, sok harcot vívott, akárcsak a magyar nép! Kívánom, hogy jó útra térjen a szereplők élete, ne zsarnokoskodjanak felettük se a vezetőség, se a közönség! Tiszteletem minden szereplőnek, legyen alkalmuk olyan jó kedvvel játszaniuk szerepeiket, amilyen jó kedvvel és szeretettel ülök le én is amikor nézem ezeket a filmeket, sorozatokat!
VálaszTörlésA koreai társadalom eleve úgy nevelte bele a rajongók fejébe a dolgot, hogy az idolok számukra elérhető tárgyak. Nem azt mondom, hogy nem tehetnek róla, de mennyire lehet hibáztatni egy kvázi agymosott társadalmat? Mindenhonnét azt az üzenetet kapják, hogy a kedvenceik szinglik, elérhetőek, és azt csinálják, amit a rajongók akarnak, és minden, amit tesznek a rajongók kedvéért van. Ha ez az egyetlen gondolkodásmód, amit ismersz, nehéz másképp viselkedni és gondolkodni.
TörlésNeked teljesen világos, hogy az énekes és színész szakma is csak egy munka. Ahogy mi asztalosként, bolti eladóként, kereskedőként vagy varrónőként keressük a kenyerünket, ők a szórakoztató iparban dolgoznak és ebből élnek meg. Nekik ez is csak egy munka, mint nekünk a villanyszerelés. Mi belénk ezt nevelték. Mi betegesnek és toxikusnak tartjuk az ő viselkedésüket, de számukra az a normális, amit ők csinálnak, mert ez az egyetlen, amit ismernek. Valaki azt mondta, hogy a technológiájuk a csúcson van, de agyban még mindig a középkorban.
Ami pedig a vezetőséget illeti: miért gondolkoznának el bármiről is, ameddig az ipar egyre csak fejlődik, és baromi sokat kaszálnak vele? Az ő szemükben nincs hiba a rendszerben, hisz a teljesítményük nő, ők pedig egyre több pénzt keresnek. Nem az ő életük megy tönkre, miért is gondolkoznának el, vagy változtatnának bármin is? Ez nem egy elcsépelt sorozat, ahol az emberek megbánják a bűneiket, mi pedig elégedetten nézzük végig, ahogy megkapják a büntetésüket. Amíg a módszerük beválik, senki nem bán semmit. És nem is fog megváltozni semmi.
Tudom, hogy eredetileg nem te írtad a cikket, de a k ipart a hollywoodi stúdiórendszerhez hasonlítani butaság. az sétagalopp volt a k-idolok gyártásához képest. és nem is a 40-es években kezdődött, hanem a 30-ban. Ezt csak kiegészítésnek tettem hozzá, nem piszkálódni akarok.
VálaszTörlésSzerintem pusztán a párhuzam miatt került bele, mert erről azért az embereknek több fogalma van, mint egy k-idol gyártásról. Valóban nem volt olyan horderejű, mint a k-popban, de sok hasonlóságot mutat, szerintem ez lehetett az oka. :)
TörlésSemmi baj, én nem veszem az ilyet piszkálódásnak, sőt, örülök, ha vannak más meglátások, vélemények. ^^