Korea ékkövei

Hogyan lett a karácsony a párok ünnepe Dél-Koreában

2025. december 21.

A karácsony Koreában alapvetően egy romantikus ünnep, a külföldi média pedig minden alkalommal kiemeli, mennyire világi jellege van az ünnepnek az országban. A Los Angeles Times és a Forbes is a Valentin-naphoz hasonlította a karácsonyt Koreában.

Nem igazán vagyok a karácsony rajongója, mert az utcákon csak párok vannak” – mondta egy 27 éves, Szöulban élő nő. „A karácsonynak egy vidám ünnepnek kellene lennie, amelyet a családdal töltünk. Koreában viszont ilyenkor sajnálják az emberek a hozzám hasonló egyedülállókat, így aztán mi is sajnáljuk magunkat.


Korea szomszédja, Japán is a szerelmesek ünnepének tekinti a karácsonyt. Ennek egyszerű ok az, hogy a kereszténység alig 2 százalékát teszi ki a lakosságnak, így nincs igény a hagyományos ünneplésére.

De Korea esetében kicsit más a helyzet. Ők az egyetlen kelet-ázsiai ország, amely törvényes ünnepnappá nyilvánította a karácsonyt. Korea számos templommal büszkélkedhet, és gyakori viccnek számít, hogy háromszor több templom van az országban, mint kisbolt (amint azt egy 2014-es JTBC jelentés is bizonyítja).

A nyugat-szöuli Yeongdeungpo kerületben található Yoido Full Gospel Templom azonban 1993-ban a Guinness Rekordok Könyve szerint a világ legnagyobb egyházi gyülekezete, akkoriban több mint 700.000 taggal.

Ez az ambivalencia pedig felveti a kérdést: Mennyire fontos Jézus születésnapja Koreában?

Randevú karácsonykor

Minden évben, ahogy közeledünk a karácsony felé, elkezd kibontakozni egy minta. Ez szeptember 17-én kezdődik, ez az úgynevezett Gobaek-nap. Ha ugyanis ezen a napon jössz össze a pároddal, akkor karácsonykor éppen 100 naposak lesztek, ez pedig egy általános mérföldkő a koreai párok életében; és ugye mennyivel szebb, ha ez karácsonyra esik?

A Gobaek-nap olyasmit jelent, hogy "a vallomás napja", maga a koncepció pedig 2010 körül alakult ki az internet fiataljai között.

"Gobaek-nap van, idén is búcsút inthetek a Karácsonynak..." - olvasható a Blind nevű online platformon.

A karácsony annyira szorosan összefügg a szerelmünkkel töltött idővel, hogy a féltékeny szinglik által nagyon gyakran feltűnnek olyan kifejezések az interneten, mint az „egyedülállók mennyországa” és a „párok pokla”, vagy olyan reakciók, hogy: „A karácsonyt Kevinnel kell tölteni!”, utalva Macaulay Culkin híres főszerepére.

A párok számára a karácsony a drága vacsorákról és ajándékról szól. Különösen forgalmas nap ez a luxushotelek- és éttermek számára. Azokban a szállodákban, amelyekben még van ilyenkor hely, legalább kétszeres áremelkedésre számíthatnak azok, akik szenteste próbálnak bejelentkezni.

A népszerű fine dining éttermek, mint például a Gortz, már december közepe óta tele vannak erre az időszakra. A Hancook, az N Grill és a The Place Dining szenteste természetesen telt házzal üzemelnek.

Az olyan ötcsillagos luxushotelek, mint a The Shilla Seoul, a Four Seasons Hotel Seoul és a Grand Hyatt Seoul nevetségesen magas áron kínálnak karácsonyi süteményeket. Ezek akár a 400.000 won (~ 90.000 Ft) ellenére is rendkívül versenyképesek.

Ezenkívül a 7-Eleven kisboltlánc bejelentette, hogy az óvszer karácsonyi eladásai 2,5-szer magasabbak voltak, mint egy átlagos napon.

A Hyundai Seoul karácsonyi falu témájú
pop-upjának installációja
Miért ilyen világi a Karácsony?

Először is, a keresztények viszonylag kis részét teszik ki Korea teljes lakosságának. A Koreai Keresztény Lelkészek Nemzeti Szövetségének adatai szerint a koreaiak 63%-a vallotta magát nem vallásosnak 2024 januárjában. A protestánsok 17%-ot, azaz mintegy 8,7 milliót, a katolikusok pedig 8%-ot, azaz 4,1 milliót tesznek ki.

Továbbá, Koreában már most is van két családi ünnep, amelyek alatt az emberek napokig vagy akár hetekig tartó szünetet tartanak: a Seollal, vagyis a holdújév január-február környékén, és a Chuseok, az aratóünnep szeptember környékén. Ezek mindegyike háromnapos ünnep, így kényelmesebbé téve a családdal töltött időt az egynapos karácsonyi ünnephez képest.

Náluk a hangsúly inkább az ünneplésen, mint a szentség jelentőségen van. A kereszténység kevésbé ágyazódott be Korea társadalmi és kulturális aspektusaiba, mivel a buddhizmushoz képest később lépett be az országba. A buddhizmusnak ezzel szemben a 372-re, a Három Királyság korára (Kr. e. 57 - Kr. u. 676) nyúlik vissza a története Koreában. A buddhizmus államvallásként virágzott a Gorjo-dinasztia idején (918-1392), és hatása a történelmi kontextusokban és a kulturális tárgyakban a mai napig erősen megmutatkozik.

A koreai karácsony története

A katolicizmus és a protestantizmus a 18. század végén, illetve a 19. század végén jelent meg az országban. Helyi jelentések szerint Mary F. Scranton, egy amerikai misszionárius (aki megalapította az Ewha Haktangot, Korea első modern női oktatási intézményét) 1886-ban állította fel az ország első karácsonyfáját. A Pai Chai Iskola, egy másik oktatási intézmény, amelyet Henry Appenzeller amerikai misszionárius alapított, 1887-ben rejtett először karácsonyi harisnyába ajándékot a diákoknak, és ez volt az első alkalom, hogy a koreaiak hallottak a Mikulásról.

A 20. század elején megjelenő modern hírügynökségek, mint például a Dongnip Sinmun (The Independent), a Chosun Ilbo és a DongA Ilbo, szintén létfontosságú szerepet játszottak az ünnep népszerűsítésében. Egy 1886. december 24-i keltezésű Dongnip Sinmun az első koreai cikk, mely Jézus Krisztus születésnapjáról ír.

Ezek az újságok minden évben beszámoltak a templomok által rendezett karácsonyi ünnepségekről, azt az érzést keltve a nem keresztényekben, hogy a karácsony a kikapcsolódás ünnepe.

A karácsony még inkább elterjedtté vált, miután Korea 1945-ben függetlenné vált a 35 éves japán gyarmati uralom alól. Nem sokkal ezután a karácsonyt törvényes ünneppé nyilvánították annak ellenére, hogy a keresztények aránya akkoriban mindössze 3% volt. Ez persze akkor történt, amikor Korea 1945 és 1948 között amerikai katonai uralom alatt állt. Korea első elnöke, Syngman Rhee (1875-1965) azonban buzgó keresztény volt.

Koreában 1945 és 1982 között országszerte érvényben volt az éjszakai kijárási tilalom, szenteste volt az egyik azon kevés napok egyike, amelyekre kivételt tettek, lehetővé téve az emberek számára, hogy éjszaka szabadon barangoljanak az utcákon – tökéletes alkalom volt hát ez a szerelmesek találkozójára.

Tark Ji-il professzor, a Busani Presbiteriánus Egyetem egyháztörténeti szakértőjének becslése szerint ebben az időszakban hatott a legnagyobb mértékben az amerikai kultúra Koreára.

Mivel a karácsony az Egyesült Államok egyik legfontosabb ünnepe, természetesen átterjedt Koreára is, de a keresztények alacsony aránya miatt Koreában inkább a kulturális szempontokat tették magukévá, mint a vallásiakat.

A Karácsony megünneplése Koreában

Az 1970-es és 1980-as években a koreai templomok tagjai még az utcákon énekelték a karácsonyi dalokat, és ajándékokat, illetve harapnivalókat osztogattak a kevésbé városi környékeken. Az ünnepi környezet azonban mára a lakásokba helyeződött át, és a szoros közösségek is a múlté, a különböző emeletek közötti zajviták pedig széles körben elterjedt problémává váltak.

Manapság a templomok hajlamosak megtartani maguknak a karácsonyi ünnepségeket – istentiszteletek vagy misék keretében.

Oh Seung-ahn, egy 26 éves keresztény, így nyilatkozott:

Sajnálatos, hogy karácsonykor ma már nem annak valódi jelentését ünnepeljük, hiszen ez a kereszténység legnagyobb ünnepe. Olyat is hallottam, hogy egyes gyerekek nem tudják, hogy ma született Jézus, és egyszerűen azt hiszik, hogy ma van az ajándékozás napja.

A Lotte karácsonyi vásár installációja Szöul déli részé
Hová érdemes ellátogatni Karácsonykor

A karácsony nemcsak a párok ünnepe, hanem Korea három nagy áruházának küzdelme is.

A Lotte, a Hyundai és a Shinsegae minden évben saját, különleges látványosságokkal készül. Bár egyik áruház sem ismerte el, hogy versenytársnak tekintik egymást, azt egyhangúlag elismerték, hogy nem veszik félvállról a karácsonyi dekorációt. Évről évre egyre nagyobbak ezek a festői környezetek, és a tartalom is frissül.

A Shinsegae 13%-al növelte digitális kijelzőinek méretét, amelyek a „Karácsonyi pillanatok nyomában” című, négyperces műsort mutatják be Szöul belvárosában, Jung kerületben. A képernyő három kosárlabdapályának felel meg, közölte a Shinsegae, és a november 1-jei kivilágítás utáni első 10 napban több mint 200.000 látogató kereste fel a kirakatot. Az áruház szóvivője elmondta, hogy a digitális bemutatóra való felkészülés már januárban megkezdődött.

A dél-szöuli Songpa kerületben található Lotte karácsonyi vására, miután tavaly egy hónap alatt 240.000 látogatót vonzott, 20%-al növelte a méretét, így egy kb. 24.908 négyzetlábnyi létesítmény lett. A Hyundai tavaly két hónapon keresztül 500.000 látogatót fogadott az ötödik emeleti, karácsonyi falu témájú fotózási lehetőségére, amely kb. 3.3058 m²-t foglal magában.

A szöuli városi önkormányzat is csatlakozott a karácsonyi ünneplés szekéréhez, és egy 19 méter magas karácsonyfát, egy jégpályát és egy karácsonyi vásárt állíttatott fel a városháza és a Gwanghwamun tér központi részén.

Sőt, egy váratlan résztvevő is csatlakozik, hogy terjessze az ünnepi hangulatot Koreában, és ez nem más, mint a Jogye Rend, az ország legnagyobb buddhista rendje.

Már több mint 12 éve a rend egy életnagyságú, hanjiból (hagyományos koreai eperfapapírból) készült karácsonyfa alakú lámpást gyújt meg Szöulban, a Jongno kerületben található Jogye templomban, ahol szerzetesek, papok és lelkészek énekelnek karácsonyi énekeket.

A hagyomány abból a tényből indult ki, hogy Korea egy többvallású ország” – mondta a Jogye Rend szóvivője. „Nem csak mi támogatjuk őket. A keresztény templomok is rendszeresen kiadnak gratuláló üzeneteket Buddha születésnapján. Kölcsönös megállapodás az egyes vallások között, hogy tisztelettel adóznak az egyes ünnepeknek.

Forrás: ITT

Ha van rá lehetőséged, és szívesen hozzájárulnál, akkor támogasd a munkám egy kávé árával.

10Dance

2025. december 19.

Műfaj: romantikus, dráma, BL (LMBTQ)

Dátum: 2025.12.18.

Ország: Japán

Időtartam: 2 óra 6 perc

Főszerepben: Ryoma Takeuchi (Shinya Suzuki) és Keita Machida (Shinya Sugiki)

Ismertető: Shinya Suzuki Japán latin táncbajnoka. Shinya Sugiki Japán standard társastánc-bajnoka, és a világranglistán a második helyen áll. Bár a két férfi különböző táncstílusokban versenyez, Suzukit bosszantja, hogy hasonló nevük miatt állandóan összehasonlítják őket.

Egy nap Sugiki váratlanul felkéri Suzukit, hogy induljanak együtt a 10Dance versenyen. A megmérettetésen öt latin és öt standard társastáncot kell bemutatniuk. Sugiki azt javasolja, hogy kölcsönösen tanítsák egymást a saját szakterületük fortélyaira.

Suzuki először elutasítja az ajánlatot, pontosan tudva, milyen hatalmas kihívást jelentene mindez. Vakmerő ötletnek tartja, végül azonban Sugiki provokatív természete és a benne felébredő versenyszellem mégis meggyőzi. A két táncos, akik mindenben egymás ellentétei, a mindennapos közös gyakorlás során egyre közelebb kerül egymáshoz. Suzuki pedig ráébred, hogy egyre erősebben vonzódik Sugikihez.

Előzetes: ITT

Online: Netflix

Véleményem: 

"Te viszont azt közvetíted: 'Jól szórakozom, ugye te is?'"

Annyira megütött ez a mondat. Mert néhány év latin, és néhány év hiphop tánc után szerintem is ez a lényeg. Hogy jól szórakozzak. És ugye te is jól szórakozol? De ez közben egy olyan önzés, ami miatt a partnered nem fogja biztonságban érezni magát, ami kiszámíthatatlanná tesz téged, és így nagyon könnyű párként rontani. Azt viszont nem gondolnám, hogy a standard tánc lenne a komoly tánc, a latin pedig a "szórakoztató", de a 10Dance nagyon erre a narratívára megy rá. Pedig önzőnek lenni bármelyik fajta táncban lehet, ahogy bármelyikben szórakozhatsz jól. A fontos, hogy figyelj a partneredre, és úgy érezd jól magad, hogy őt biztonságban és kiszámíthatóságban tartod, mert arra lehet koreográfiát és érzelmeket építeni. Brutál nehéz ezt az önzést összeegyeztetni a biztonsággal, és nem is sikerül mindenkinek. Suzukinak és Sugikinek sem sikerült.

És akkor itt térnék ki arra, hogy szólhatott volna ez a film erről. És egy bizonyos fokig tulajdonképpen szólt is. De nem eléggé ahhoz, hogy érdemes legyen róla beszélni. Szólt ez a film a manipulációról is. Egy bizonyos fokig. De nem eléggé ahhoz, hogy lehessen róla beszélni. Szólt a perfekcionzmusról, a megfelelési kényszerről, a megszállottságról, a jellemfejlődésróldémonokról, a szabálykövetésről és az engedetlenségről. De egyikről sem volt szó eleget ahhoz, hogy érdemes legyen róla beszélni. Kicsit azt éreztem, hogy ötletek halmaza lett beledobálva a filmbe, egyik sem lett kibontva rendesen, egyikről sem volt szó eleget, egyik sem adott mélységet a filmnek, pusztán ott volt, hogy amikor elkezd leülni a sztori, lehessen nyúlni valamihez. 

A karaktereknek nem volt mélysége, rétegei. Suzuki, a latin táncos egy tipikus (de még annak is lapos) "latino" srác volt. Engedetlen, laza, cigis, piás, bulizós, f*ckboy. Hol is láttunk már ilyet...? Nem tudjuk meg, vannak-e barátai, exei, szülei, céljai, miért alakult ilyenné a személyisége (a környezet, az élete, vagy egy személy miatt?). Az alapján, amit látunk, a tánc számára egy szórakoztató hobbi. Persze mivel egy laza f*ckboy, nem szeretne alulmaradni, és csak ott versenyzik, ahol tuti nyer. Ez, és még a sok minden más is vele kapcsolatban elég megúszós.

Sugiki természetesen az "engedetlen, laza, cigis, piás, bulizós, f*ckboy" tökéletes ellentéte. Szoktam szeretni ezt a felállást (pl. 2Ha Chu Wanning és Mo Ran), de most csak azt éreztem, hogy tipikus, tipikus, tipikus, tipikus. Minden tipikus, minden megúszós volt ebben a filmben.

Mondom a számomra legfájdalmasabb részt.

Sugiki, látszólag minden ok nélkül felajánlja Suzukinek, hogy eddzenek együtt. És persze a későbbekben kiderült, hogy Sugiki azért hívta meg, mert Suzuki "inspirálja" őt már ki tudja mióta. És hogy ez miért dühített fel engem? Mert a közös gyakorlásaik során Sugiki mindent megtett, hogy megváltoztassa Suzukiben mindazt, ami inspirálta őt. "Pusztítsd el, ami gyengévé tesz", vagymi? Másrészről azt éreztem, hogy ki akarja ölni Suzukiből azt a nagyon kevés személyiségét, amije van. Sugiki szerintem minden szempontból egy toxikus karakter volt; saját magára és a környezetére nézve is. Nem igazán tudom eldönteni, hogy ez a személyiségének a része, vagy a készítők ezzel tettek némi konfliktust a cselekménybe? Mert ha ez a személyiségének a része, akkor Sugiki egy önmagának ellentmondó, önmagát szabotáló karakter, ami nagyon izgalmas lehetett volna, ha rendesen ki van bontva. Ha azonban ez nem a személyiségének a része, akkor valami nagyon félrement a készítés során.

Kicsit azt is érzem, hogy a karakterek nem voltak felnőttek. Nem tudták helyén kezelni az érzelmeiket (és most nem a coming-outra gondolok, hanem pl. a perfekcionizmusra és a manipulálásra), nem tudtak hatékonyan kommunikálni (ahelyett, hogy Sugiki azt mondta volna: "Szeretlek.", tett egy kerülőt, és annyit bökött oda, hogy "Találkozunk a 10Dance-en" - és nem, nem érékelem a szimbolikát, mert nem a szépség iránti igényből fakad, hanem kommunikációs deficitből). Ezek diszfunkcionális karakterek. Önismeret? Pszichológus, esetleg? Egyik sem szégyen, cserébe viszont egészséges felnőtt ember lenne mindenki, és nem arról szólna egy film, hogy egy szerelmi csalódás miatt a férfi megroppan a saját megfelelési kényszere alatt. Itt ugyanis nem a szerelmi csalódás az, ami tönkretette, hanem az, amit mindez jelentett: hogy Sugiki azt érezte, "értéktelen vagyok", "nem vagyok elég jó", "sosem leszek elég jó". Ha Sugiki szeretné önmagát, ha rendben lenne önmagával, ez a csalódás nem teszi ennyire padlóra, mert nem a totális bukással azonosította volna.

De összességében tényleg nem ez zavart, hanem hogy a filmnek nem volt dramaturgiai íve, nem voltak horgok, nem volt koherens. Kicsit belecsípett minden témába, amit fent felsoroltam, de egyikről sem szólt igazán, nem igazán tudta, mi akar lenni, és honann hová szeretné elvezetni a nézőt.

Azt viszont nem lehet elvitatni, hogy a cinematográfia, a helyszínek, a kellékek és a jelmezek egyszerűen gyönyörűek. Engem az tartott a képernyő előtt, hogy a látvány egyszerre hozta a kifinomultságot, és a laza retró hangulatot. A zenék nem különösebben nyűgöztek le, de összességében a hangulat nagyon kellemes volt. 

Akkora a hype a film körül, hogy érzem a nyomást. Sajnálom, hogy nem tudtam szeretni. Azt érzem, ahogy én is fejlődök, ahogy egyre több könyvet és filmet fogyasztok, ahogy egyre többet figyelek oda magamra és a környezetembre, vannak bizonyos trope-ok, jelenségek és konfliktusok, amiket egyszerűen már nem értek meg és amivel nem tudok azonosulni. Ebből a filmbből nekem hiányzott az őszinteség, a bizalom, a kommunikáció, a felnőttség. És persze az sem elhanyagolható, hogy a készítők nem törekedtek a koherens, egységet alkotó történetre. 

A gyermek- és serdülőkori depresszió Dél-Koreában

2025. december 10.

Egy Szöulban élő 9 éves kisfiút egy éve depresszióval kezelnek egy pszichiátriai klinikán. Szülei évekig tartó, gyakori veszekedések után elváltak, és az édesanyánál is két évvel ezelőtt diagnosztizáltak depressziót.

Azt hiszem, az befolyásolta az érzelmi fejlődését, hogy instabil otthoni környezetben nőtt fel” – mondta az anya. „Amióta elkezdte az általános iskolát, ingerlékenyebb, ha konfliktusba kerül a barátaival, és több időt tölt a telefonján. A magatartása romlott, ezért orvosi segítséget kértünk.

Az elmúlt négy évben több mint kétszeresére nőtt az olyan gyerekek száma, akiket már tizenéves koruk előtt depresszióval kezelnek. Aggodalmat kelt a koreai fiatalok romló mentális egészsége. 2024-ben az országos depresszióval diagnosztizált betegek száma meghaladta az 1,1 milliót – ez a rekordot jelent.

A depresszióval diagnosztizált betegek száma 832.483-ról (2020) 1.106.603-ra (2024) emelkedett – ez 32,9 százalékos növekedést jelent – ​​derül ki a Nemzeti Egészségbiztosítási Szolgálat (National Health Insurance Service) által összeállított adatokból.

A legnagyobb növekedést a 10 év alatti gyermekeknél figyelték meg. 2020-ban ebben a korcsoportban mindössze 991 gyermeket kezeltek depresszió miatt. 2024-re ez a szám 118,2 százalékkal, 2.162-re ugrott.

A tinédzsereknél volt a következő legnagyobb növekedés, 83,5 százalékkal, 39.817-ről (2020) 73.070-re (2024). Más korcsoportokban is jelentős növekedés mutatkozott: a 30-as éveikben járóké 69,7 százalékkal, a 40-es éveikben 52,4 százalékkal, a 20-as éveikben járóké pedig 35,9 százalékkal.

A gyermekek és tinédzserek mentális egészségének romlása az öngyilkossági statisztikákban is megmutatkozik. A 19 év alattiak körében az öngyilkosságok száma 317-ről (2020) tavaly 373-ra emelkedett. A Koreai Statisztikai Hivatal adatai szerint csak az idei év (2025) első felében 180 tinédzser halt meg öngyilkosság következtében.

Tanulmányi nyomás és a közösségi médiának való korai kitettség

A gyermekpszichiátriai szakértők szerint fiatalabb korban a fokozott tanulmányi nyomás és a közösségi médiának való korai kitettség a gyermekkori és serdülőkori depresszió növekedésének fő tényezője.

A gyerekek ma már sokkal korábban tapasztalják meg a tanulmányi és társasági stresszt, mint korábban. A múltban ezek a problémák jellemzően a középiskolában jelentkeztek” – mondta Joung Yoo-sook, a Samsung Medical Center pszichiátriaprofesszora. „A gyerekek fiatalabb korban több információhoz is jutnak a közösségi médián keresztül, és sokan küzdenek a képernyő előtt töltött idő szabályozásával is.

Hong Hyun-ju, a Hallym University Sacred Heart Hospital pszichiátriaprofesszora megjegyezte, hogy a depresszióban szenvedő gyermekek gyakran túl sokat használják az telefonjukat, ami súlyosbíthatja a tüneteket.

Több súlyos tünetet mutató eset fordul elő, például 10 évesek kerülnek kórházba depresszió miatt, amit a múltban ritkán láttunk” – mondta Hong. „Egyes gyermekek szexuális bűncselekmények áldozatává is válnak a közösségi média révén, ami súlyosbítja az állapotukat.

Hong azonban hozzátette, hogy a növekvő köztudatnak és a pszichiátriai segítség igénybevételére való hajlandóságnak  is köszönhető, hogy a betegek száma növekedik.

A szakértők aggodalmukat fejezték ki a kezelési infrastruktúra hiánya miatt is. 

Nincs elég kórházi ágy a magas kockázatú, öngyilkossági kísérletet elkövető gyermekek számára” – mondta Hong. „Bővítenünk kell a kapcsolódó létesítményeket és a személyzetet.

A mentális egészségügyben az időzítés minden” – mondta Seo képviselő. „Korán fel kell ismernünk és kezelnünk kell ezeket a problémákat. Sürgősen szükség van az ország mentális egészségügyi infrastruktúrájának bővítésére.

Forrás: ITT

Ha van rá lehetőséged, és szívesen hozzájárulnál, akkor támogasd a munkám egy kávé árával.

Gyermekbántalmazás: Előfordulása és következményei

2025. december 3.

A növekvő médiavisszhangnak és kutatásoknak köszönhetően a gyermekbántalmazás a világ minden táján a nyilvános és politikai diskurzus fontos témájává vált. Sok ország, köztük Dél-Korea is, súlyos közegészségügyi és társadalmi problémának tekinti a gyermekbántalmazást, és erőforrásokat különített el a kockázati tényezők azonosítására és csökkentésére. Más országok azonban még nem ismerték fel teljes mértékben a mélyreható, hosszú távú következményeket.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a gyermekbántalmazást a fizikai és/vagy érzelmi bántalmazás, szexuális bántalmazás, elhanyagolás, gondatlanság és kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formájaként határozza meg, amely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális károsodását eredményezi felelősségi, bizalmi vagy hatalmi viszonylatában. A világ nagyjából 400 millió 2-4 éves gyermekének közel háromnegyede rendszeresen tapasztal fizikai büntetést és/vagy pszichológiai bántalmazást szülei vagy gondozói részéről. Ötből egy nő és tizenháromból egy férfi számol be arról, hogy 18 éves kora előtt szexuálisan bántalmazták.

Koreában a gyermekek ellen elkövetett erőszak és bántalmazás is növekszik. A kormányzati adatok szerint csak 2021-ben 37.605 gyermekbántalmazási és elhanyagolási esetet jelentettek, ami 21,7 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest. A többféle bántalmazás (túlnyomórészt a fizikai és érzelmi bántalmazás kombinációja) a leggyakoribb 42,6 százalékkal, ezt követi az érzelmi (32,8 százalék), a fizikai (15,4 százalék), az elhanyagolás (7,4 százalék) és a szexuális bántalmazás (1,7 százalék). Negyven gyermek halt meg bántalmazás és elhanyagolás következtében; közel felük (47,5 százalék) 2 év alatti volt. Figyelembe véve, hogy a gyermekek bántalmazása nagyrészt aluljelentett, az esetek tényleges számát sokkal magasabbra becsülik, és a gyermekáldozatoknak csak kis része részesül szakmai segítségben.

A meglévő koreai gyermekjóléti politikák és szolgáltatások általában a bántalmazás nyilvánvaló formáira összpontosítanak, miközben figyelmen kívül hagyják azokat a körülményeket, amelyek között a gyermekek bántalmazása előfordul. A gyermekek bántalmazása gyakran a családon belüli erőszak összefüggésében fordul elő, 30-60 százalékos átfedéssel. Az ismételt bántalmazás változásokat okoz az agy szerkezetében és működésében, ami hozzájárul a koncentráció, a feladatvégzés és a problémamegoldó készségek romlásához.

Ezek a gyermekek nagyobb valószínűséggel mutatnak érzelmi diszregulációt*, vagy externalizáló viselkedést mint például az agresszió, a dac és a zaklatás. Ahogy serdülőkorba lépnek, nagyobb valószínűséggel vesznek részt magas kockázatú viselkedésekben, beleértve a kisebb bűncselekményeket, az erőszakot, a szerhasználatot és a nem biztonságos szexuális tevékenységeket. Az érzelmi és szociális problémák közé tartozhat az értéktelenség érzése, a szégyen, a fokozott szorongás, a depresszió, a düh, a félelem, a társadalmi visszahúzódás és a gyenge interperszonális készségek. A gyermekkori bántalmazás hatásai gyakran felnőttkorig is elhúzódnak, jelentősen csökkentve az életminőséget és az egyéni működést.

*Az érzelmi diszreguláció vagy érzelmi szabályozási zavar azt jelenti, hogy nehézséget okoz az érzelmi reakciók kezelése és kontrollálása, ami túlzottan intenzív, túlzó vagy nem megfelelő érzelmi válaszokhoz vezethet.

A gyermekbántalmazás megelőzése megköveteli a gyermekek különböző fejlődési szakaszokban lévő igényeinek figyelembevételét. Korlátozott tanulmányok kimutatták, hogy a családon belüli erőszak és bántalmazás a nő terhessége alatt éri el a legmagasabb szintet, ami az újszülöttek elhanyagolásához és a gyenge kötődéshez vezethet. A legtöbb, a gyermekbántalmazást és elhanyagolást Koreában vizsgáló tanulmány a kora-gyermekkorra összpontosított, de mint feljebb említve lett, a bántalmazás hatásai bizonyos egyéneknél egy életen át tartanak. Ezért a gyermekbántalmazás átfogóbb megértése szilárd alapot nyújt a fejlődési szempontból megfelelő (terápiás) beavatkozásokhoz és a politika kidolgozásához.

A kockázati tényezők, valamint a védőfaktorok korai azonosítása kritikus fontosságú. A közösségi és társadalmi szintű megelőző stratégiákba való befektetés a már meglévő intraperszonális és interperszonális erősségekkel együtt olyan körülményeket teremthet és erősíthet, amelyek megvédik a gyermekeket. Végül az átfogó szülői oktatás és képzés a gyermeknevelési és stresszkezelési készségek terén szintén csökkentheti a kockázatot. Ezek a programok kiindulópontként szolgálhatnak a biztonságos, stabil, gondoskodó és támogató környezet megteremtésére irányuló erőfeszítésekhez, amelyet minden gyermek megérdemel a növekedéshez és a boldoguláshoz.


Forrás: ITT

(Ha van rá lehetőséged és szívesen támogatnád a munkám, akkor ezt az alábbi gombra kattintva megteheted.)