A karácsony Koreában alapvetően egy romantikus ünnep, a külföldi média pedig minden alkalommal kiemeli, mennyire világi jellege van az ünnepnek az országban. A Los Angeles Times és a Forbes is a Valentin-naphoz hasonlította a karácsonyt Koreában.
„Nem igazán vagyok a karácsony rajongója, mert az utcákon csak párok vannak” – mondta egy 27 éves, Szöulban élő nő. „A karácsonynak egy vidám ünnepnek kellene lennie, amelyet a családdal töltünk. Koreában viszont ilyenkor sajnálják az emberek a hozzám hasonló egyedülállókat, így aztán mi is sajnáljuk magunkat.”
Korea szomszédja, Japán is a szerelmesek ünnepének tekinti a karácsonyt. Ennek egyszerű ok az, hogy a kereszténység alig 2 százalékát teszi ki a lakosságnak, így nincs igény a hagyományos ünneplésére.
De Korea esetében kicsit más a helyzet. Ők az egyetlen kelet-ázsiai ország, amely törvényes ünnepnappá nyilvánította a karácsonyt. Korea számos templommal büszkélkedhet, és gyakori viccnek számít, hogy háromszor több templom van az országban, mint kisbolt (amint azt egy 2014-es JTBC jelentés is bizonyítja).
A nyugat-szöuli Yeongdeungpo kerületben található Yoido Full Gospel Templom azonban 1993-ban a Guinness Rekordok Könyve szerint a világ legnagyobb egyházi gyülekezete, akkoriban több mint 700.000 taggal.
Ez az ambivalencia pedig felveti a kérdést: Mennyire fontos Jézus születésnapja Koreában?
Randevú karácsonykor
Minden évben, ahogy közeledünk a karácsony felé, elkezd kibontakozni egy minta. Ez szeptember 17-én kezdődik, ez az úgynevezett Gobaek-nap. Ha ugyanis ezen a napon jössz össze a pároddal, akkor karácsonykor éppen 100 naposak lesztek, ez pedig egy általános mérföldkő a koreai párok életében; és ugye mennyivel szebb, ha ez karácsonyra esik?
A Gobaek-nap olyasmit jelent, hogy "a vallomás napja", maga a koncepció pedig 2010 körül alakult ki az internet fiataljai között.
"Gobaek-nap van, idén is búcsút inthetek a Karácsonynak..." - olvasható a Blind nevű online platformon.A karácsony annyira szorosan összefügg a szerelmünkkel töltött idővel, hogy a féltékeny szinglik által nagyon gyakran feltűnnek olyan kifejezések az interneten, mint az „egyedülállók mennyországa” és a „párok pokla”, vagy olyan reakciók, hogy: „A karácsonyt Kevinnel kell tölteni!”, utalva Macaulay Culkin híres főszerepére.
A párok számára a karácsony a drága vacsorákról és ajándékról szól. Különösen forgalmas nap ez a luxushotelek- és éttermek számára. Azokban a szállodákban, amelyekben még van ilyenkor hely, legalább kétszeres áremelkedésre számíthatnak azok, akik szenteste próbálnak bejelentkezni.
A népszerű fine dining éttermek, mint például a Gortz, már december közepe óta tele vannak erre az időszakra. A Hancook, az N Grill és a The Place Dining szenteste természetesen telt házzal üzemelnek.
Az olyan ötcsillagos luxushotelek, mint a The Shilla Seoul, a Four Seasons Hotel Seoul és a Grand Hyatt Seoul nevetségesen magas áron kínálnak karácsonyi süteményeket. Ezek akár a 400.000 won (~ 90.000 Ft) ellenére is rendkívül versenyképesek.
Ezenkívül a 7-Eleven kisboltlánc bejelentette, hogy az óvszer karácsonyi eladásai 2,5-szer magasabbak voltak, mint egy átlagos napon.
 |
| A Hyundai Seoul karácsonyi falu témájú pop-upjának installációja |
Először is, a keresztények viszonylag kis részét teszik ki Korea teljes lakosságának. A Koreai Keresztény Lelkészek Nemzeti Szövetségének adatai szerint a koreaiak 63%-a vallotta magát nem vallásosnak 2024 januárjában. A protestánsok 17%-ot, azaz mintegy 8,7 milliót, a katolikusok pedig 8%-ot, azaz 4,1 milliót tesznek ki.
Továbbá, Koreában már most is van két családi ünnep, amelyek alatt az emberek napokig vagy akár hetekig tartó szünetet tartanak: a Seollal, vagyis a holdújév január-február környékén, és a Chuseok, az aratóünnep szeptember környékén. Ezek mindegyike háromnapos ünnep, így kényelmesebbé téve a családdal töltött időt az egynapos karácsonyi ünnephez képest.
Náluk a hangsúly inkább az ünneplésen, mint a szentség jelentőségen van. A kereszténység kevésbé ágyazódott be Korea társadalmi és kulturális aspektusaiba, mivel a buddhizmushoz képest később lépett be az országba. A buddhizmusnak ezzel szemben a 372-re, a Három Királyság korára (Kr. e. 57 - Kr. u. 676) nyúlik vissza a története Koreában. A buddhizmus államvallásként virágzott a Gorjo-dinasztia idején (918-1392), és hatása a történelmi kontextusokban és a kulturális tárgyakban a mai napig erősen megmutatkozik.
A koreai karácsony története
A katolicizmus és a protestantizmus a 18. század végén, illetve a 19. század végén jelent meg az országban. Helyi jelentések szerint Mary F. Scranton, egy amerikai misszionárius (aki megalapította az Ewha Haktangot, Korea első modern női oktatási intézményét) 1886-ban állította fel az ország első karácsonyfáját. A Pai Chai Iskola, egy másik oktatási intézmény, amelyet Henry Appenzeller amerikai misszionárius alapított, 1887-ben rejtett először karácsonyi harisnyába ajándékot a diákoknak, és ez volt az első alkalom, hogy a koreaiak hallottak a Mikulásról.
A 20. század elején megjelenő modern hírügynökségek, mint például a Dongnip Sinmun (The Independent), a Chosun Ilbo és a DongA Ilbo, szintén létfontosságú szerepet játszottak az ünnep népszerűsítésében. Egy 1886. december 24-i keltezésű Dongnip Sinmun az első koreai cikk, mely Jézus Krisztus születésnapjáról ír.
Ezek az újságok minden évben beszámoltak a templomok által rendezett karácsonyi ünnepségekről, azt az érzést keltve a nem keresztényekben, hogy a karácsony a kikapcsolódás ünnepe.
A karácsony még inkább elterjedtté vált, miután Korea 1945-ben függetlenné vált a 35 éves japán gyarmati uralom alól. Nem sokkal ezután a karácsonyt törvényes ünneppé nyilvánították annak ellenére, hogy a keresztények aránya akkoriban mindössze 3% volt. Ez persze akkor történt, amikor Korea 1945 és 1948 között amerikai katonai uralom alatt állt. Korea első elnöke, Syngman Rhee (1875-1965) azonban buzgó keresztény volt.
Koreában 1945 és 1982 között országszerte érvényben volt az éjszakai kijárási tilalom, szenteste volt az egyik azon kevés napok egyike, amelyekre kivételt tettek, lehetővé téve az emberek számára, hogy éjszaka szabadon barangoljanak az utcákon – tökéletes alkalom volt hát ez a szerelmesek találkozójára.
Tark Ji-il professzor, a Busani Presbiteriánus Egyetem egyháztörténeti szakértőjének becslése szerint ebben az időszakban hatott a legnagyobb mértékben az amerikai kultúra Koreára.
„Mivel a karácsony az Egyesült Államok egyik legfontosabb ünnepe, természetesen átterjedt Koreára is, de a keresztények alacsony aránya miatt Koreában inkább a kulturális szempontokat tették magukévá, mint a vallásiakat.”
A Karácsony megünneplése Koreában
Az 1970-es és 1980-as években a koreai templomok tagjai még az utcákon énekelték a karácsonyi dalokat, és ajándékokat, illetve harapnivalókat osztogattak a kevésbé városi környékeken. Az ünnepi környezet azonban mára a lakásokba helyeződött át, és a szoros közösségek is a múlté, a különböző emeletek közötti zajviták pedig széles körben elterjedt problémává váltak.
Manapság a templomok hajlamosak megtartani maguknak a karácsonyi ünnepségeket – istentiszteletek vagy misék keretében.
Oh Seung-ahn, egy 26 éves keresztény, így nyilatkozott:
„Sajnálatos, hogy karácsonykor ma már nem annak valódi jelentését ünnepeljük, hiszen ez a kereszténység legnagyobb ünnepe. Olyat is hallottam, hogy egyes gyerekek nem tudják, hogy ma született Jézus, és egyszerűen azt hiszik, hogy ma van az ajándékozás napja.”
 |
| A Lotte karácsonyi vásár installációja Szöul déli részé |
A karácsony nemcsak a párok ünnepe, hanem Korea három nagy áruházának küzdelme is.
A Lotte, a Hyundai és a Shinsegae minden évben saját, különleges látványosságokkal készül. Bár egyik áruház sem ismerte el, hogy versenytársnak tekintik egymást, azt egyhangúlag elismerték, hogy nem veszik félvállról a karácsonyi dekorációt. Évről évre egyre nagyobbak ezek a festői környezetek, és a tartalom is frissül.
A Shinsegae 13%-al növelte digitális kijelzőinek méretét, amelyek a „Karácsonyi pillanatok nyomában” című, négyperces műsort mutatják be Szöul belvárosában, Jung kerületben. A képernyő három kosárlabdapályának felel meg, közölte a Shinsegae, és a november 1-jei kivilágítás utáni első 10 napban több mint 200.000 látogató kereste fel a kirakatot. Az áruház szóvivője elmondta, hogy a digitális bemutatóra való felkészülés már januárban megkezdődött.
A dél-szöuli Songpa kerületben található Lotte karácsonyi vására, miután tavaly egy hónap alatt 240.000 látogatót vonzott, 20%-al növelte a méretét, így egy kb. 24.908 négyzetlábnyi létesítmény lett. A Hyundai tavaly két hónapon keresztül 500.000 látogatót fogadott az ötödik emeleti, karácsonyi falu témájú fotózási lehetőségére, amely kb. 3.3058 m²-t foglal magában.
A szöuli városi önkormányzat is csatlakozott a karácsonyi ünneplés szekéréhez, és egy 19 méter magas karácsonyfát, egy jégpályát és egy karácsonyi vásárt állíttatott fel a városháza és a Gwanghwamun tér központi részén.
Sőt, egy váratlan résztvevő is csatlakozik, hogy terjessze az ünnepi hangulatot Koreában, és ez nem más, mint a Jogye Rend, az ország legnagyobb buddhista rendje.
Már több mint 12 éve a rend egy életnagyságú, hanjiból (hagyományos koreai eperfapapírból) készült karácsonyfa alakú lámpást gyújt meg Szöulban, a Jongno kerületben található Jogye templomban, ahol szerzetesek, papok és lelkészek énekelnek karácsonyi énekeket.
„A hagyomány abból a tényből indult ki, hogy Korea egy többvallású ország” – mondta a Jogye Rend szóvivője. „Nem csak mi támogatjuk őket. A keresztény templomok is rendszeresen kiadnak gratuláló üzeneteket Buddha születésnapján. Kölcsönös megállapodás az egyes vallások között, hogy tisztelettel adóznak az egyes ünnepeknek.”
Forrás: ITT
