Miután nemrég volt szó a Dél-Koreai bérekről, most nézzük meg az adózási rendszerüket is.
Minden személy a saját jövedelme után adózik.
A nem adóköteles bérjövedelem a következőket foglalja magában:
• Nemzeti nyugdíj, nemzeti egészségbiztosítás, munkanélküli-biztosítás és munkavállalói balesetbiztosítás, amelyeket a munkáltató visel.
• Túlórapótlék termelőmunkásoknak: legfeljebb 2.400.000 KRW (~ 551.258 Ft) túlórapótlék a feldolgozóiparban és bányászati ágazatban dolgozó termelőmunkások túlórája esetén, akiknek havi bére kevesebb, mint 2.100.000 KRW (~ 482.362 Ft), és akiknek éves bére kevesebb, mint 30.000.000 KRW (~ 6.890.894 Ft).
A koreai adófizető, aki jövedelemadó-kötelezettség alá esik, jövedelemadó-szempontból rezidens és nem rezidens adófizető kategóriákba sorolható.
Rezidens: Bármely személy, akinek Koreában van lakóhelye, egy adóévben legalább 183 napig Koreában tartózkodik, vagy (a 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóévektől kezdődően) két adóéven keresztül 183 egymást követő napig Koreában tartózkodik.
A rezidens minden, Koreán belüli és kívüli forrásból származó jövedelem után jövedelemadót fizet. Azok a külföldi koreaiak, akik az elmúlt tíz évben öt évnél hosszabb ideig tartózkodtak Koreában, a globális jövedelmük után adóznak. Azonban azok a külföldi koreaiak, akik az elmúlt tíz évben öt évnél rövidebb ideig tartózkodtak Koreában, a koreai eredetű jövedelem után adóznak, és a külföldről származó jövedelem csak akkor adóköteles, ha a külföldről származó jövedelmet egy koreai jogalany fizeti ki, vagy Koreába utalja át.
Olyan magánszemélyek, akiknek olyan foglalkozása van, amely általában megköveteli tőlük, hogy 183 napig vagy annál hosszabb ideig Koreában tartózkodjanak, vagy olyan magánszemélyek, akik egy adóévben 183 napnál hosszabb ideig Koreában tartózkodnak családjuk kíséretében vagy jelentős vagyonuk Koreában való megtartása révén. Másrészről, ha egy személynek külföldön van munkája, és egy adóévben több mint 183 napig ott tartózkodik, de általános életvitele, beleértve a családját és a vagyonát, Koreában van, akkor is koreai illetőségűnek tekinthető. Az illetőséget általában „tények és körülmények” alapján határozzák meg, és egyénileg értékelik.
A nem-rezidens adófizető csak a Koreán belüli forrásból származó jövedelem után jövedelemadó-kötelezett. Amikor egy belföldi üzleti telephellyel nem rendelkező nem hazainak koreai eredetű jövedelme van, amelyet éves adóbevallásban kell bejelentenie, a rezidensek adókulcsaira és bevallási eljárásaira vonatkozó legtöbb rendelkezés rájuk is vonatkozik. Az adóköteles jövedelem és az adóösszeg kiszámításakor azonban a nem-rezidens személy nem jogosult személyes adómentességekre, jövedelemlevonásokra és adójóváírásokra az eltartottjai után (saját maga azonban jogosult lehet).
Személyi jövedelemadó (SZJA) kulcsok
A következő adótáblázat összefoglalja a 2023. január 1-jétől és azt követően kapott jövedelemre alkalmazandó alapvető globális jövedelemadó-kulcsokat.
* A helyi jövedelemadó alkalmazása előtt.
Helyi jövedelemadó
A fenti személyi jövedelemadón kívül létezik egy helyi jövedelemadó is, amelyet a személyi jövedelemadó-kulcs 10%-aként állapítanak meg.
Az személyi jövedelemadót a Nemzeti Adóhivatalnak (NTS) kell fizetni.
A helyi jövedelemadót az adófizető lakóhelye szerinti városnak vagy megyének kell fizetnie.
.png)
Az AMT-t a mentességek előtti jövedelemadó-kötelezettség 45%-a, vagy a mentességek utáni tényleges adó (amelyik összeg a nagyobb).
Az AMT-t a hazai magánszemélyek üzleti jövedelmére és a nem rezidens magánszemélyek Koreából származó üzleti jövedelmére alkalmazzák, de a munkaviszonyból származó jövedelemre nem vonatkozik.
Kötelező társadalombiztosítási járulék a kormányzati szektoron belül működtetett rendszerekbe
Nemzeti nyugdíj (NP)
A nemzeti nyugdíjjárulék mértéke 2020-tól a standardizált havi átlagbér 4,5%-a.
A standardizált havi átlagbér 2024. július 1-jétől 390.000 és 6.170.000 KRW között van (~ 89.418 - 1.414.640 Ft)
Ha egy személy átlagos havi bérjövedelme kevesebb, mint 390.000 KRW, akkor a személy átlagos havi bérjövedelmét 390.000 KRW-nek tekintik, és a 4,5%-ot alkalmazzák. Ha egy személy átlagos havi bérjövedelme meghaladja a 6.170.000 KRW-t, akkor a személy átlagos havi bérjövedelmét 6.170.000 KRW-nek tekintik, és a 4,5%-ot alkalmazzák; tehát az éves nemzeti nyugdíjjárulék minimuma 210.600 KRW (390.000 KRW x 0,045 x 12 hónap), ami 48.272 Ft, a maximális nemzeti nyugdíjjárulék pedig 3.331.800 KRW (6.170.000 KRW x 0,045 x 12 hónap), ami 763.627 Ft.
Nemzeti egészségbiztosítás
A nemzeti egészségbiztosítási díj, amelynek mértéke 4,004078% 2024. január 1-jétől az átlagos havi bérjövedelemre vonatkozik. (Ez úgy tevődik össze, hogy a nemzeti egészségbiztosítás mértéke 3,545%, a hosszú távú ápolási biztosítás pedig ennek a 12,95%-a (tehát 3,545 x 1,1295 = 4,004078).
A havi nemzeti egészségbiztosítási díj összege (a hosszú távú ápolási biztosítás díja nélkül) 9.890 és 4.240.710 KRW között van (~ 2.266 - 971.124 Ft). A hosszú távú ápolási biztosítás beleszámításához 1,1295-tel kell szorozni. Így a teljes havi díj összege 11.157 és 4.789.882 KRW között van (~ 2.555 - 1.096.906 Ft). Ha a számított díj kevesebb, mint 11.157 KRW, a munkavállalónak 11.157 KRW-t kell fizetnie. Hasonlóképpen, ha a számított díj meghaladja a 4.789.882 KRW-t, a munkavállaló csak 4.789.882 KRW-t fizet.
Munkavállalói biztosítás (EI)
A munkavállói biztosítás hozzájárulási kötelezettsége az adófizető állampolgárságától és vízumtípusától függően változik. Általánosságban elmondható, hogy a D-7, D-8 és D-9 vízummal rendelkező külföldieknek kötelező részt venniük a munkavállalói biztosításban.
Ez a bruttó jövedelem 0,9%-a 2022. július 1-jétől.
Munkavállalói balesetbiztosítás
Kötelező, a díjakat csak a munkáltatók fizetik.
Ha tehát egy átlagos fizetésű munkavállaló Dél-Koreában nem házas vagy nincs gyermeke, akkor kb. 16-18%-os levonással számolhat a bruttó béréhez képest Ez az arány azonban nagyban függ az élethelyzettől (házastárs, gyermekek, kedvezmények…), valamint a jövedelemszinttől.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése