Miért teljesítenek rosszul a rookie csapatok?

Az utóbbi években a k-pop igazi virágzásnak indult, ami nem csak azzal járt, hogy a műfaj világszintűvé emelkedett, de azzal is, hogy az ipar belendült, és futószalagon kezdte el legyártani a csapatok. Évente annyi új banda debütál, hogy ember legyen a talpán, aki számon tudja tartani. De legyünk őszinték: az új bandák több mint fele alig 2-3 év alatt elhullik, mert sosem tud igazán kiemelkedni, elveszik a süllyesztőben. Ha nagyon gonoszak akarunk lenni, mondhatjuk, hogy ez nem számít, hisz egy elhullott bandát a következő évben öt másik fog helyettesíteni. A rajongók is pár hónap szomorkodás után találnak maguknak egy pontosan ugyanolyan bandát, mint amit elvesztettek, és gyorsan tovább is lépnek.

Egy netizen pedig összeszedte az okait annak, hogy ezek az új rookie bandák miért teljesítenek rosszul. Így kezdte a posztját:

Most már csak mélyeket sóhajtok, valahányszor zenei műsorokat nézek. Azt érzem, hogy az új bandák újra meg újra csak a régi koncepciókat használják fel, és mindig ugyanolyan műfajú zenéket gyártanak. Szinte az összes újonc dalaiban szerepelnek a "Baby, tonight" angol szavak is. Túl sok olyan gyerek van, akik arról álmodoznak, hogy ők lesznek a következő V, Kai, Jungkook vagy GD, pedig nincs is tehetségük hozzá, vagy nem néznek ki elég jól.

A poszt írója továbbá arról is beszélt, hogy túl sok olyan idol van, akiknek nincs tehetségük ehhez a szakmához, vagy nincs képesítésük (szerk.: régebben az idoloknak még zeneiskolába vagy tánciskolába kellett járniuk, hogy bejussanak egy céghez, majd 5-10 évig voltak gyakornokok (akik tehát nem értettek ehhez a szakmához, lemorzsolódtak, így a minőség garantált volt). Manapság az iskola nem elvárás, és a gyakornoki idő is lecsökkent 1-3 évre.) A poszt írója rámutatott, hogy:

Úgy érzem, újra meg újra ugyanazokat a stílusokat és koncepciókat használják, mint amit az EXO a Love Shotban, vagy a BTS a Blood, Sweat and Tearsben. A mostani rookie-knak nincs elég jó teste és mind ugyanúgy néznek ki. Szerintem ezek az emberek szeretnek énekelni és táncolni, de nem szenvedélyből csinálják, hanem a hírnévért és a pénzért. A legtöbb új bandán látszik, hogy nincs meg a csapatmunka a színpadon, és egyre inkább csak a "szexi és szívtipró" stílust próbálják hangsúlyozni. A bandák nevei pedig egyre furábbak és furábbak, már meg sem bírom jegyezni őket.

Végül pedig elmondta, hogy szerinte a cégeknek jobban át kellene gondolniuk, kiket vesznek fel az új bandákba ahelyett, hogy kiválasztanak random embereket, akik híresek akarnak lenni. Ezen kívül pedig azt is javasolta, hogy a cégeknek meg kellene győződniük arról, hogy olyan embert vesznek, aki nem csak kedves, de valóban tud is énekelni és táncolni.

A poszt alatt sokan csatlakoztak, és kifejezték az egyetértésüket. Olyan kommentek érkeztek, mint:

Egyetértek, úgy érzem, a debütáló bandák színvonala egyre csökken.

Olyan, mintha a debütáló bandák csak kopiznák a már híres bandákat.

A régebbi bandákat valódi hírességeknek éreztem, volt egy saját kisugárzásuk, de mostanában már akárkit felvesznek.

 Igen, manapság olyan idolok vannak, akikhez hasonló emberekkel napi szinten összefutok az utcán. 

A sminkjük is túl sok.

Ami engem illett, a poszt író szinte minden szavával egyet tudok érteni. Követem a k-pop eseményeit, szinte minden újonc debüt zenéjét meghallgatom, de az utóbbi években alig hallottam (vagy láttam) olyat, ami kiemelkedett volna számomra a többi közül. A hangzása mindegyiknek túlságosan hasonló, gyakran csúnyán szólva lekopizott dalokat adnak ki. A dallam unalmas, a szöveg untig ismételt, klisés, semmi új, semmi egyediség. A látványvilága mindegyiknek túlságosan szép, csicsás, tele effektekkel, CGI-al, az MV-k már nem szólnak semmiről, tele vannak hatásvadász jelenetekkel (futás valami elől, vér, virágok (általában rózsaszirmok), víz, tűz, driftelő autók és még sorolhatnám). Minden lány vagy fiú egy barbie baba szintjére van maszkírozva, a valódi arcát nem látni a smink és a csili-vili ruha alatt. A fent leírtak közül egyedül azzal nem értek egyet, hogy "nem néznek ki elég jól". Sajnos szerintem pont ez a baj: túl jól néznek ki, és a kinézetük a tehetségük rovására megy. Nagyon ritkán fordult elő, hogy bármilyen egyedi hangot is hallottam volna bármelyik mostanában debütált csapatból. A rapperekre általában rá van kényszerítve ez a szerep, de tehetségük nincs hozzá, a rapjük kínos és gyenge. A legtöbb tag a szépségével fogja meg a rajongókat, mert a hangján hallani az autotune-t (vagy épp alig énekel, csak táncol, és csábosan néz a kamerába). A táncok terén sem jeleskednek már annyira az újak; látványosak, persze, de sokakon látszik, hogy nagyon esetlenek, nem értenek hozzá, nincs meg a dinamika a csapaton belül, nem egyszerre táncolnak, ez pedig látszik a színpadi előadásokon. 

Már többször is kifejtettem, hogy az utóbbi években egyre csalódottabb vagyok az új bandákban (és a cégekben...), és szinte csak régi bandákat hallgatok (bár manapság a régebbi bandák új dalai sem fognak meg úgy, ahogy azt tették pár évvel ezelőtt). Egyrészt örülök, hogy a k-pop már ilyen szinten van, és rengeteg külföldi elismerést bezsebel, de másrészről ez nagyon rosszat tett az ipar minőségével. 

Tudom, hogy sokatok nem szereti ezeket a dolgokat hallani, sokan nem is gondolják így, vagy nem zavarja őket. Én teljesen elfogadom mindenki véleményét, hisz nem vagyunk egyformák, sőt, én irigylem azokat, akik a jelenlegi felhozatallal is meg vannak elégedve, mert ők sokkal könnyebben találnak maguknak zenét, mint én. Mindenesetre én örültem, hogy valaki végre rámutatott ezekre a problémákra, amik engem is egyre jobban zavarnak, annak meg főleg, hogy a poszt nagyon népszerű lett, és nem csak én látom így a dolgot.

Forrás: ITT és ITT