A Koreában életben lévő iskolai szabályok néhány esetben bizarrak, máskor teljesen érthetőek; a teljesség igénye nélkül pedig lássuk is, miket kell betartaniuk a diákoknak! (Érdekességnek pedig hoztam egy kis szókincset az egyes szabályok mellé, mert mániám a nyelvtanulás.)
1. Szombaton nincs iskola, de azért esti tanulószoba van
Mondhatni felesleges volt 2000-ben eltörölni a szombati iskola szabályzatát, ugyanis bár aznap szabadnap van az iskolákban, de ettől függetlenül - vagy épp ennek pótlására - kitalálták, hogy elvárt legyen részt venni a yaján (야자). Ez nem más, mint esti-öntanulás, amikor is beülnek a diákok egy csendes osztályterembe és vagy házit írnak, vagy tanulnak valamire, amiből nem túl jók. Bár nem kötelező, a szülők és a tanárok is gyakran elvárják; és mivel a koreaiak tanulnak, mint a gép, a vizsgák előtt önszántukból is beülnek.
Szókincs:
야자 (yaja): esti tanulás
숙제 (sukje): házi feladat
2. Tilos a kávé, még a tanároknak is
2013-ban léptették érvénybe, hogy a diákoknak tilos koffeintartalmú italokat árusítani. Az okos kis nebulók persze kikerülték a szabályt, és a tanároknak fenntartott automatákból vettek kávét, de aztán 2018-ban bevezették, hogy az általános- és középiskolákban már automaták sem lehetnek.
Szókincs:
커피 (keopi): kávé
3. Le kell venned az utcai cipődet az iskolában
Ahogy a lakásba beérve, úgy az iskolában is le kell venniük a diákoknak a cipőjüket néhány iskolában. Persze nem zokniban fognak mászkálni, hanem tartanak a szekrényükben egy papucsot, vagy egy másik pár cipőt, amit csak a suliban használnak. A cipős szekrények rögtön a bejáratnál vannak, hogy nehogy összekoszolhassa a gyerek a padlót. A legtöbb iskola meg is szabja, hogy milyen dizájnú papucsot hordhat a gyerek.
Szókincs:
슬리퍼 (seullipeo): papucs
실내화 (sillaehwa): benti cipő
신발장 (sinbaljang): cipős szekrény
4. Egyenruha
A legtöbb iskola még a mai napig előírja az egyenruhát, és vannak helyek (bár ez már annyira nem jellemző), ahol a tanárok vagy néhány felsőbb éves diák (osztályelnökök) az ajtóban állva ellenőrzi, hogy minden diák a megfelelő öltözékben jött-e iskolába.
Amit pedig megnéznek, hogy:
1. Ne legyen kiegészítő
2. Ne legyen smink
3. A hajviselet az iskolai előírásoknak megfelelő (pl. nincs befestve)
4. Lányok esetében a szoknya elég hosszú-e (térdig vagy az alá kell érnie)
A szabályok iskoláról iskolára változnak, némelyek nem túl szigorúak ilyen tekintetben.
Szókincs:
선배 (seonbae): senior (valaki, aki idősebb, tapasztaltabb nálad)
악세사리 (aksesari): kiegészítők
화장 (hwajang): smink
메이크업 (meikeueop): smink
반장 (banjang): osztályelnök
Csak a sorozatokban lehet ilyen rövid a szoknya |
5. Nem ülhetnek le akárhová az osztályban
Az osztályok általában 15-35 főből állnak, és a diákokat a magasságuk alapján ültetik le. Ehhez szépen sorba állítják őket, majd az alacsonyakat előre, a magasak hátra ültetik. Ami pedig a pláne az egészben, hogy a magasságuk alapján egy számot is kapnak a diákok, amit egész évre meg kell jegyezniük. Egy 35 fős osztályban a legalacsonyabb diák lesz az Egyes, a legmagasabb pedig a Harmincötös. Ezt azért is fontos megjegyezni, mert a tanárok vagy a nevükön, vagy a számuk alapján szólítják fel őket. És persze minden évben másik számot kapnak (mert hát a diákok nőnek).
Szókincs:
교실 (gyosil): osztály
수학 (suhak): matek
짝수 (jjaksu): páros számok
홀수 (holsu): páratlan számok
6. Nincs randizás
A tanárok szerint ugyanis a randizás kihat a gyerek jegyeire, úgyhogy még büntetés is jár, ha elkapják őket. Persze manapság ez már nem igaz minden iskolára, de még mindig vannak, ahol él a szabály, és a megszegését fegyelmi eljárásokkal vagy kicsapással büntetik/büntették. Néha még az is előfordul, hogy az iskolák kérik a diákokat, hogy jelentsék, ha valakit rajta kapnak, hogy titokban randiznak; a besúgókat pedig megjutalmazzák. 2011-ben hatalmas botrány volt abból, hogy egy ilyen alakalommal kiderült, hogy azonos neműek randiztak az iskolában.
Szókincs:
학교 (hakgyo): iskola
연애 (yeonae): randizás
징계 (jinggye): fegyelmi eljárás/büntetés
퇴학 (toehak): kicsapás az iskolából
7. Engedélyt kell kérniük, hogy kimehessenek a mosdóba
Nálunk sincs másként; a gyerek felemeli a kezét, hogy felhívja magára a tanár figyelmét, és kikéredzkedik a mosdóba. Hacsak nem épp egy vizsga vagy teszt közepén történik, a tanárok szinte mindig kiengedik őket. Viszont a koreai iskolákban nincs toalettpapír, így a gyereknek a saját tisztasági szereit kell magával vinnie.
Szókincs:
선생님, 화장실 가도 돼요? (Seon-saeng-nim, hwa-jang-sil gado dwae-yo?): Tanárnő/Tanár úr, kimehetek a mosdóba?
화장실 (hwajangsil): mosdó
선생님 (seonsaengnim): tanár
휴지 (hyuji): zsebkendő
두루마리 휴지 (durumari hyuji): toalett papír
8. Óra előtt és utána meg kellett hajolnia tanárok előtt
Bár ezt a szabályt pár éve eltörölték, de régen még az volt a szokás, hogy amikor a tanár bejön, és amikor távozik, a diákok felállnak, és meghajolnak.
9. Nem mehetnek át mások osztályába
Koreában minden osztálynak megvan a saját osztályterme, vagyis minden órájuk ugyanabban a teremben van. Ha például szünet is van, a legtöbb iskolában a diákok nem mehetnek be mások osztálytermébe, hanem a folyosón beszélgethetnek csak.
10. Régebben az iskola szabta meg, milyen lehet a lányok hajviselete
Mostanra ez már nem érvényes, de régen az iskola megszabta, hogy a lányok nem festhetik, nem göndöríthetik be, vagy engedhetik ki a hajukat. Sőt, pár évtizeddel ezelőtt az is meg volt szabva, milyen hosszú lehet a lányok haja (a maximum a 3cm-errel a váll alatt volt). És bár a legtöbb koreainak fekete, egyenes haja van, azért vannak kivételek: barnák, szőkések, göndör hajúak, akiknek szintén be kellett tartaniuk a szabályokat és feketére festenia hajukat.
Szókincs:
두발자유화 (dubaljayuhwa): szabadság a hajviseletben
Köszönöm szépen! Nagyon érdekes írás.
VálaszTörlés